A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított a szovjet Vörös Hadsereg „háborús bűncselekményeivel” kapcsolatosan – idézi aMagyar Hírlap értesüléseit az orosz Regnum hírportál, amely szerint üzenet értéke van annak, hogy a lap idézőjelbe tette a felszabadító jelzőt a szovjet hadsereggel kapcsolatosan. A cikkben egy konkrét eseményt emelnek ki, mégpedig az 1945. március 22-i kivégzéseket, amelyek során 32, részben németajkú civil vesztette életét Olaszfaluban.

A Regnum emlékeztet arra, hogy Olaszfalu, valamint a Dunántúl térsége 1944 decembere és 1945 márciusa között heves összecsapások színtere volt, ahol a szovjet hadsereg a náci csapatokkal, valamint magyar szövetségeseikkel vívott harcot. Március 15-én a 3. ukrán front csapatai sikeresen megállították a náci csapatok utolsó offenzíváját is, és ellentámadásba mentek át, amelynek célja Bécs elfoglalása, valamint a háború minél előbbi befejezése volt. A szovjet csapatok Olaszfalun is átvonultak, mielőtt a kivégzésekre sor került volna.

A Regnum úgy tudja, hogy a kivégzéseket vélhetően szovjet katonák egy kis csoportja hajtotta végre, de az sem zárható ki, hogy fosztogatók voltak az elkövetők. Egyben az is elképzelhető, hogy a hírhedt Szmers kémelhárítók egyik alegysége hajtotta végre a kivégzéseket – írja a Regnum, amely szerint az áldozatok mind férfiak és többnyire sorköteles korúak voltak. A Regnum szerint a nyomozóknak egyelőre nem világos, hogy miért nem teljesített szolgálatot férfiak ilyen nagy csoportja, és a portál szerint elképzelhető, hogy a szovjet katonák azt gyanították akkor, hogy ellenséges partizánok lehetnek. A Regnum szerint a kivégzettek egy része, neveik alapján (Auer, Baumann, Hannig, Ringhoffer, Vurst) német származású (sváb) lehetett. A Regnum úgy véli, hogy bosszúállás is motiválhatta a szovjet csapatokat, mivel nem sokkal korábban, amikor a náci csapatok visszafoglalták a szovjetektől Székesfehérvárt, lemészárolták a szovjet hadikórház állományát, nem kímélve az ápolónőket sem.

A Regnum szerint a Lengyelországban augusztus 23-án nyilvánosságra hozott kiáltvány, amely többek között a diktatúrák áldozatainak emel emléket, Magyarországon a gyakorlatban új értelmet nyerhet. Ez a szovjet- és oroszellenes új „Nürnberg” pedig – figyelmeztet a Regnum – egyre valóságosabbá kezd válni az „új-horthysta” Magyarországon.

A Regnum szerint az ügy pikantériája, hogy a Magyar Hírlap Oroszország-vonatkozású írásait Máté T. Gyula felügyeli, aki nem más, mint Thürmer Gyulának, a Magyar Kommunista Párt elnökének legidősebb fia.

ML - atv.hu / Regnum / Magyar Hírlap