Sikerült visszafordítani az evolúciót

Csőr helyett arcorral rendelkező, aligátorokra hasonlító csirkeembriókat állított elő egy orosz származású amerikai kutató, aki a jövőben egészen a dinoszauruszokig szeretné visszafordítani a csirkeembriók fejlődését. Amióta egyre több élőlény DNS-szekvenciáját sikerült meghatározni, tudjuk, hogy a különböző állatok génállományai a korábban feltételezettnél jóval nagyobb mértékben hasonlítanak egymáshoz. Hogyan alakul ki akkor a testformák elképesztő változatossága a külsőleg szinte tökéletesen egyformának tűnő megtermékenyített petesejtekből?

A genetika fejlődésével ma már tudjuk, hogy az állatok génállománya jelentős mértékben hasonló. Az is ismert, hogy különböző szabályozó gének határozzák meg, hogyan alakuljon ki egy élőlény felépítése. A legújabb kutatásokból most kiderült, hogy e géntermékek megváltoztatásával például csirkeembrióból krokodilt, sőt talán még dinoszauruszt is lehet majd csinálni.

Egyedfejlődés és evolúció

Arra, hogy az egyedfejlődés és az evolúció között összefüggés lehet, először Ernst Haeckel gondolt. Embriológiai kutatásai során észrevette, hogy a különböző osztályokba tartozó gerinces állatok embriói az egyedfejlődésük egyes szakaszaiban nagyon hasonlítanak egymásra. Ezeket a hasonlóságokat azután híres-hírhedt embrióillusztrációin mutatta be. Megfigyelései alapján dolgozta ki az 1860-as években - az azóta is sokat vitatott - elméletét, az úgynevezett biogenetikai alaptörvényt. Eszerint a gerinces állatok egyedfejlődésük folyamán - kicsiben és gyorsabban - megismétlik a törzsfejlődésük (evolúciójuk) során lezajlott változásokat.

• 
  Csirkeembriók beoltása
  
  
  
  Két oldal Haeckel embriórajzaiból
  A későbbi, korszerűbb vizsgálatok folyamán kiderült, hogy Haeckel több helyen eltúlozta az embriók közti hasonlóság ábrázolását. Ezért az evolúcióelmélet tagadói ma is csalással vádolják. Haeckel azonban valószínűleg részben az evolúcióelmélet iránti túlbuzgó elkötelezettségének, részben a korabeli technika fogyatékosságainak esett áldozatul. A szinte teljesen áttetsző embriókat ugyanis akkoriban csak sötét háttér előtt lehetett mikroszkóp alatt vizsgálni, így rengeteg részlet észrevétlenül maradt. Az is valószínű, hogy Haeckel a rajzok készítésekor inkább a hasonlóságokra, semmint a különbségekre koncentrált.
  Annak ellenére, hogy Haeckel rajzai és elképzelései még néhány mai tankönyvben és ismeretterjesztő anyagban is szerepelnek mint az evolúció bizonyítékai, a modern biológia elutasítja Haeckel elméletének szó szerint vett és univerzális érvényességét.
  Csirkéből aligátor
  Úgy tűnik azonban, hogy Haeckel mégsem járt olyan messze az igazságtól, vagyis az embriókban valamiféleképpen tényleg benne rejtőznek az őseik. Erre Arhat Abzhanov, a Harvard Egyetem evolúciós biológusa és munkatársai szolgáltattak meggyőző bizonyítékot a közelmúltban. A kutatók szögletes nyílást vágtak a tyúktojásba, majd egy különleges fehérjékkel átitatott géldarabkát helyeztek be, és figyelték a csirkeembrió fejlődését. A 14. napra a csirkén csőr helyett megnyúlt arcorr fejlődött ki, amilyen az aligátorembrión is látható. Ilyen tulajdonságot a kréta időszak óta nem láttak madáron. Abzhanovnak sikerült visszafordítania az evolúciót.
  A tyúkok és az aligátorok közös ősön osztoznak, és mindketten a dinoszauruszok leszármazottai. Fölmerül tehát a kérdés, hogyan váltottak a tyúkok arcorról csőrre. Abzhanov úgy vélte, a válasz a fejlődő embriókban rejlik. A felnyitott tojásos kísérletében úgy befolyásolta az embrió néhány génjét, hogy csirkegén helyett inkább aligátorgénként viselkedjenek.
  
  Különböző korú csirkeembriók
  Az aligátor arcorrának hegyét különálló csontok (úgynevezett premaxilla) építik fel. Ezek a csontok a tyúkban összeolvadtak a felső állkapocs csontjává. Abzhanov megvizsgálta a csirke- és az aligátorembrióban található jelzőmolekulákat, és azt tapasztalta, hogy kettő közülük - a sonic hedgehog és a 8-as fibroblaszt növekedési faktor - akkor jelenik meg, amikor a csőr, illetve az arcorr kezd kialakulni. A kutató kifejlesztett egy olyan gélpárnát, amelyet e jelzőmolekulákat működésképtelenné tevő fehérjékkel itatott át. Ezt helyezte be a tojásba, és a jelzőmolekulák gátlása miatt a csirke csőr helyett arcorrt növesztett. Az így módosított embriókat - etikai okokból - nem hagyták kifejlődni, hanem elpusztították őket.
  Abzhanov távolabbi dédelgetett terve, hogy a csirkeembriókat egészen a maniraptoroknak nevezett ragadozó dinoszauruszokig "viszi vissza" az evolúcióban. Ezekről a dinoszauruszokról úgy vélik, hogy legalább 10 000 ma élő madárfaj alakult ki belőlük. Bár ezek a kísérletek is nagyon izgalmasak és jó bizonyítékokkal szolgálnak az evolúcióra, a kutatók úgy vélik, hogy hasznosabb lehetne, ha - ugyanezen elv alapján - sikerülne "előretekerni" az evolúciót, és így a környezetváltozásoknak, például a globális felmelegedésnek jobban ellenálló fajokat létrehozni.
  Az egyedfejlődés szabályozói
  Az egyedfejlődés megértéséhez először az 1970-es években kezdtek közelebb kerülni. Edward Lewis és munkatársai olyan géneket (úgynevezett HOX-géneket) fedeztek fel, amelyek befolyásolták az ecetmuslicák (Drosophila melanogaster) egyedfejlődését. Később kiderült, hogy e gének különböző változatai minden élőlényben megtalálhatók, és szabályozzák az állatok fejlődését. Lewis ezért a felfedezéséért 1995-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
  Az azóta eltelt időben a kutatók rájöttek, hogy az egyedfejlődést szabályozó gének működésének módosításával, illetve a különböző szervek fejlődésében részt vevő sejtek átültetésével gyökeresen megváltoztathatják a létrejövő élőlény külső megjelenését.
  
  Tojásból kivett, egyhetes csirkeembrió
  Richard Schneider és Jill Helms például fürjeket és kacsákat keresztezett a Stanford Egyetemen, hogy megtalálják a csőr fejlődéséért felelős géneket. Amikor átültették az egyik faj csőrfejlődésében szerepet játszó sejteket a másik faj hasonló sejtjei helyére (és fordítva), akkor a récéknek pici, hegyes fürjcsőrük, a fürjeknek meg nagy, lapos, kacsacsőrük fejlődött. Ez arra utalt, hogy a sejtek előre programozottak egy bizonyos csőrtípus kialakítására, és egyszerűen követik a gazdatest utasításait.
  A kísérletek annak felismeréséhez vezettek, hogy a kulcsfontosságú evolúciós lépések akkor történhettek, amikor a már létező génekben bekövetkező változások új útvonalakra terelték a fejlődést. Ezt az elképzelést Scott Gilbert, a pennsylvaniai Swarthmore College evolúciós fejlődésbiológusa dolgozta ki, teknősökön végzett kísérletei alapján. "Egy kis génváltozás születési rendellenességhez vagy evolúcióhoz is vezethet" - mondja Gilbert.
  Pesthy Gábor
  
  
  
  
  ORIGO 

KANNIBÁL NYAMI NYAMI.

Embert is ehettek a csepeli szörnyetegek

Nem került elő minden holttest egészben a csepeli tömegsírból, tudta meg a Blikk. Ebből és néhány más körülményből a rendőrök még azt sem zárták ki, hogy nemcsak emberöléssel állnak szemben, hanem kannibalizmussal is.

Hajléktalanok tanúvallomásaiból kiderül, hogy a csepeli szabadkikötő szomszédságában néhányan a szó szoros értelemben állati sorban éltek. A konfliktushelyzetekben gondolkodás nélkül egymás életére törtek, a szurkálások olyanok voltak, mint másutt a pofozkodás.

A csoportban élő nőket nem meghódítani, de legalábbis rábeszélni kellett a kapcsolatra, hanem az éppen erősebb létesíthetett velük szexuális viszonyt. Ezt a viszonylag zárt közösséget a többi hajléktalan is elkerülte, féltek tőlük. Ezek a tények, valamint a csonka holttestek miatt azt is meg kell vizsgálniuk, hogy esetleg ettek-e a meggyilkolt társaikból az elkövetők - erre vonatkozó adat is felmerült az ügyben.

– Engem is szúrtak már meg egy korty bor miatt. Itt kint minden megtörténhet. Ittasan vagy beszívva félelmetes dolgokra is képes néhány csöves. Hogy egymást megették volna, azt nem tudom, de olyan már volt, hogy kutyát ettek, annyira éhesek voltak. Aki ezt megteszi, az már csak egy hajszálra van a kannibáloktól – mondta el a Blikknek egy csepeli hajléktalan, aki rendőrségi igazoltatások és a hírverés miatt már máshol húzza meg magát.

Mint ismert, a kegyetlen gyilkosságokra úgy derült fény, hogy egy erdélyi férfi – akit a csepeli hajléktalanok kifosztottak és nyakig a földbe temettek, hogy kiszedjék belőle bankkártyája PIN kódját – kiszabadult, és feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozók Csepelen, az eperföldön elásva eddig négy holttestet találtak és hét embert kaptak el.

A vallomások alapján úgy tűnik, hogy az első haláleset akkor történt, amikor az egyik csöves alkohol után kutatva fagyálló folyadékot ivott, és belehalt. Társai azonban nem szóltak a halálesetről rendőröknek, csak elásták a szerencsétlent, megnyitva ezzel a tömegsírt.

(Blikk nyomán)

REZERVÁTUM.

Mint jeleztem, konkrét, a "hatalom" által jelenleg hatályosnak elfogadott Alkotmány, a BTK, PTK, és a nemzetközi jog törvényerejű paragrafusaira épülő feljelentési lehetőség is van a bankok, és az őket kiszolgáló, támogató, és velük egy követ fújó "kormány" megfékezésére!  Kezdeném az IMF, és világbanki hitel felosztásával. A 21 éve garázdálkodó nemzetidegen kormányok munkahelyleépítő politikájával elérték, hogy magyarország ipara, mezőgazdasága eltünt! Felvásárolták és leépítették, feldarabolták és leépítették, becsődöltették és leépítették, privatizálták és leépítették, eladósították és az utólsókat rúgja a maradék tisztességesen dolgozó! A gazdaság megsegítésére felvett hitelek a külföldi multikhoz "vándoroltak", egy jelentős részük pedig el sem jutott még ilyen formában sem a gazdaságba, mert a bankok MNB számláikon maguknak kamatoztatták a mi adónkból, egy részét még most is maguknak kamatoztatják, a mi kontónkra felvett hitelekből! Ez jogosulatlan haszonszerzés, magyarul csalás, és sikkasztás! A felvett hitelek másik jelentős hányada a bankok "megsegítésére" ment el, és már ilyen hangokat is lehet hallani, hogy ez összesen 500 milliárd, amikor a Raiffhaisen-bank maga kapott ennyit, de az OTP-t, aSoros-féle bedöntési kísérlet miatt már 2009 végén is 400 milliárddalkellett "megtámogatni" ahhoz, hogy 2010-ben extraprofittal zárhasson. Jelenleg a következő ilyen mentőcsomagot fogják hamarosan bejelenteni, mert az "extraprofitnak", és a megsegítő csomagnak is "lábakelt", és megint "dől" az OTP"! A bankoknak eszük ágában sincs exraprofitjukból visszatörleszteni, a "megsegítés" összegét! Ha egy hiteles korábban, biztosnak tűnő munkahelyének és jövedelemének bírtokában, hitelfelvételre szánta rá magát, ne rögtön azokra gondoljuk, akik luxusingatlan, vagy második, harmadik autó vásárlására fordították a felvett hitelt, mert a média szereti kiemelni az ilyen eseteket! A legtöbb deviza alapú csaláson alapuló hitelt felvevő, életkörülményeinek fenntartásárhoz, újrakezdéshez, és pénzügyi problémáinak megoldására vette fel, többnyire utolsó szalmaszálként, és bízott "a kormány munkahelyteremtő politikájában"! A FIDESZ-KDNP kormány nemhogy nem tartotta be ígéreteit, de egy olyan terrorrendszert alakít ki az országban, ami a világon is egyedüllálló, mivel vannak törvényeink, de általunk nem lehet érvényesíteni őket, vannak bíróságaink, akik semmilyen olyan ítéletet nem hoznak meg a törvény és a jog alapján, ami a politikai nómenklatúra, holdudvaruk, és a hozzájuk kapcsolódó maffiák érdekeit "sérthetné", és van egy mára álcáját levetett "kormányunk", amelynek kimerül a tevékenysége saját diktatúrájának kialakításával, és feltételeinek megteremtésével, valamint a konkurencia "területeinek" megszerzésével! Újabb munkahelyek nincsenek, de bedőlő, megszűnő vállalkozások száma soha nem látott mértékű, és ha csökken is a bedőlések száma, az csak azért van, mert már alig van életképes vállalkozás!  Magyarországon nincs más, csak ún. "kapcsolati tőke", amit korrupciónak szoktak nevezni! Ha ilyennel nem rendelkezik a delikvens, hiába találja ki, vagy veszi meg a milliárdokat érő ötletet 100 dollárért, mint Bil Gates aDOS rendszert, itt koldus marad, mert az adók, és a kapcsolat, vagyis a korrupt "háttérhatalom támogatásának hiánya", agyonnyomják! Európában a legmagasabb, de a világon is az egyik legmagasabb adóelvonás mellett kapjuk a legrosszabb, minősíthetetlen, vagyis "osztályon aluli" minőségű állampolgári képviseletet a hazaáruló, nemzetidegen, idegenszívű kormányainktól (54%-ról indul)! Mára eljutottunk odáig, hogy "eladósodott" honfitársaink részére "rezevátumot" alakítanak ki, hogy ott termeljék ki egy főnek elegendő területen az élelmiszert, miközben az indiánok rezevátumaival szemben alkamazott módszerektől csak a kor technikai színvonalának eltérései miatt, nem a gabona felgyújtásával, hanem az USAF vegyipermetezéseivel lehetetlenítik el még az önellátást is! Az már régen rossz, ha bármelyik honfitársunk pártok mellett teszi le a voksát, mert a pártok nem a társadalmi igazságossághoz, hanem a népesség megosztásához, és átveréséhez kellettek/kellenek! Aki jelenlegi és korábbi rendszerek politikusainak bármit is elhisz, az jobban teszi, ha már most beveszi a ciánkapszulát, mert később úgyis lenyomják a torkán! Az írás célja, hogy a deviza-alapú banki hitelesek ne polgáriperes eljárást, hanem ügyészségen tett feljelentésekkel éljenek, a magyar és a nemzetközi jog megsértése csalás, megtévesztés, sikkasztás és hatalommal való visszaélés bűntette miatt, "ismeretlen tettes" ellen, és ez alapján KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYT is bejelenthessenek pertársaságokba tömörülve, mely társaságok a 484-es paragrafus alapján, mint jogi személyek bűnügyi zárlatot kérhetnek saját házaikra a földhivatalnál. Ez annál is inkább indokolt, mivel valóban bűncselekmények sorozata áll a deviza-alapú hitelezési ügyletek mögött! A devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását, kezdve azzal, hogy nem létező devizahitelre akarmak árfolyamkülönbözetet megállapítani is behajtani. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmiséget! Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg (Ptk. 200.§.1. bek.), de nem tartalmazhatja a Btk.: kényszerítés, a Btk.: zsarolás, és a Btk.: befolyással/hivatallal való visszaélés, a BTK 318. csalás bűncselekményeire vonatkozó paragrafusainak megsértését! A banknak nincs joga a vonatkozó magyar és nemzetközi törvények felülbírálatára, és ha ilyen irányú elemeket tartalmaz a szerződés, azonnal semmissé válik! Az 1994. évi IX. tv. 14.§-ával beiktatott bűncselekmény (bűntett) elkövetési tárgya valótlan tartalmú okirat, amely nem csupán magánokirat, hanem a 274.§ (1) bekezdés b) pontja szerint hamisítás is, ha a bank nem tudja a deviza-beszerzését igazolni! A közjegyző által elkészített szerződés, a 274-275.§-ban szabályozott közokirat-hamisítás elkövetője, bárki lehet, kivéve a hatáskörében eljáró hivatalos személy, mert rá speciális szabály vonatkozik (delictum proprium). A törvény azért emeli ki a hivatalos személyeket az elkövetők köréből, mert ők ezen bűncselekmény elkövetésével a hivatalos személyek iránti bizalommal is visszaélnek! A A Btk. 137.§-ának 1. pontja meghatározza a hivatalos személyek körét (taxatív felsorolás), amibe a közjegyző is belatartozik, és ezesetben, a devizabeszerzés igazolása nélkül társtettesként szerepel! A fentikeben elkövetett bűncselekmény esetén a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette, valamint a hivatali kötelezettség felróható módú sorozatos megszegésével megvalósított, a Btk. 275. § (1) bekezdésébe ütköző folytatólagos közokirat-hamisítás bűntette miatt is felelősségre vonható! Ide tartozik a kormányzat, és a közhivatalnokok hivatali visszaélése (Btk. 225.§), a bűnpártolás (Btk. 244.§), a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288.§), a közérdekű bejelentő üldözése (Btk. 257. §) is.  A következőkben felhasználom Dr. Léhmann György jogász, banki adósságokkal kapcsolatos leiratának részleteit is, a kapcsolódó törvényi indoklással, mert a törvények rendelkezésre állnak, de egy adós jogos követelését könnyű elhallgatni, százezrekét már nem lehet: "2002-től 2007-ig a svájci frank olyan alacsony árfolyamszinten állt a forinthoz és más devizához képest, hogy a kereskedelmi bankok tőzsde és egyéb információik alapján tudták azt, hogy 2007-tól kezdődően a svájci frank olyan mértékben fog felértékelődni, hogy amennyiben devizalapu kölcsönszerződések megkötésére sikerül rábírni a kölcsönt felvevőket, akkor mindenféle kockázat nélkül pusztán ügyeskedéssel sok milliárd forintot tisztességtelenül kivehetnek 2008-tól kezdődően a bankok az adósok zsebéből. Egy bizonyos 1996-ban hozott Legfelsőbb Bírósági döntvény alapján (364. számú) az a bank, amelyiknek alkalmazottja nem tájékoztatta a laikus ügyfelet arról, hogy az értékpapírjának beváltása után napon ugyanezen értékpapír értékesítése esetén 164.000.-Ft-tal többhöz juthatott volna, az együttműködési kötelezettség megszegése folytán a banknak Legfelsőbb Bírósági döntés alapján ki kellett fizetnie az ügyfél felé a 164.000.-Ft-ot. Amennyiben többszázezer forintot ezért kaptak az adóstól a bankok a szerződés megkötésekor, akkor ezért a pénzért végzett hibátlan banki szolgáltatás esetén egyetlen adósnál sem lett volna lehetséges adósoknak önhibáján kívül bekövetkezett fizetésképtelensége. A Kereskedelmi Bankok által diktált, közjegyzők által közokiratba foglalt szerződésben egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget a törvények betartása (Ptk. 240. §) esetén legfeljebb a kölcsön kamatánál, vagy egyéb költségeknél lett volna lehetséges törvénysértés nélkül biztosítani a bankoknak, míg a szerződés tárgyának – kölcsöntőke – módosítására sem egyoldalúan, sem adósokkal egyetértően nem volt lehetőség azért, mert a szerződés tárgyának, vagy alanyának változása új szerződést eredményez és nem módosítást.

FankaDeli - A rezervátum himnusza FankaDeli

A kereskedelmi bankoknak az a csábító ígérete a devizalapu kölcsönszerződés megkötésére történő biztatásnál, hogy ennek kamata jelentősen kisebb a forintalapú kölcsönök kamatánál merő valótlanság volt, hiszen a devizalapu kölcsönök tényleges kamatánál hozzászámítottak a svájci frank kamatához a bankok egy olyan kamatfelárat, mellyel együtt a tényleges kamat a devizalapú kölcsönöknél és a forintalapú kölcsönöknél már a kölcsönszerződés megkötésénél is közel azonos volt. A PSZÁF által közzétett az a tájékoztató, mely szerint a devizaalapú kölcsönszerződések kamatát elsősorban a svájci frank alapkamata határozza meg, csak a nagy humbug része volt, hiszen gondosan eltitkolva a svájci frank alapkamatát, 2008-tól kezdődően akkor is drámai módon emelték a kereskedelmi bankok a PSZÁF hallgatása mellett a devizaalapú kölcsönök kamatát, amikor a svájci frank alapkamata nullához közelire esett vissza. A devizaalapú kölcsönszerződéseket készítő közjegyzők #8222;elfelejtették” a szerződésben meghatározni azt, hogy a felvett kölcsönösszeget svájci frankban meghatározva milyen összegben és futamidő mellett kell majd visszafizetni a Ptk. 523. §-nak szerződés létrejöttéhez szükséges törvényi előírások megsértésével, és ezáltal sikerült összehozniuk egy „nem létező szerződés” jogi fogalomként ismert joghatás kiváltására alkalmatlan szerződést. A hiányzó szerződési elemnek meghatározására a kereskedelmi bankot jogosították fel egyoldalú szerződés módosítási lehetőséggel úgy, hogy erre a szerződés tárgyára vonatkozó szerződés módosításra sem egyoldalúan, se közösen nincs a törvény szerint módja a feleknek. A Fővárosi Bíróságnak 15.G.41.074/2010/25. számú, PSZÁF felperes által indított, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásban hozott ítélete szerint összesen 14 db. tisztességtelen szerződési feltételt állapított meg a bíróság 2011. április 22-i periratában a devizalapu kölcsönszerződések vizsgálata során. Egyetlen tisztességtelen szerződési feltétel is a semmiségét eredményez az esetben, amennyiben az adós érdekében hivatkoznak rá. A közjegyzőnek az általa közokiratba foglalt devizaalapú kölcsönszerződésben tett az a megállapítása, hogy a Kereskedelmi Bankok által szerkesztett általános szerződési feltételek – Üzletszabályzat – a kölcsön jogviszony részét képezik, egyúttal a közjegyző ezeknek az általános szerződéseknek valódiságáért – törvényességéért – is felel. A közjegyzőnek az általa közokiratba foglalt devizaalapú kölcsönszerződésben tett az a megállapítása, hogy a Kereskedelmi Bankok által szerkesztett általános szerződési feltételek –Üzletszabályzat – a kölcsön jogviszony részét képezik, egyúttal a közjegyző ezeknek az általános szerződéseknek valódiságáért – törvényességéért – is felel. A közjegyzőnél a kereskedelmi bankok azért erőltették a devizalapu kölcsönszerződés megkötését, mert közhitelesen az akaratnyilvánítás tényén kívül mindazokat a ténytanúsító okiratba foglalt jogi tényeket is tanúsítja a közjegyző, melyeket a Kereskedelmi Bank az adóst figyelmen kívül hagyva adhatott át a közjegyző számára, illetve azért volt szükség a Kereskedelmi Bankoknak a közjegyzői tevékenységre, hogy akár a tisztességtelen szerződési feltételek miatt elrendelhető végrehajtási eljárás esetén is ezt megelőzően bírósági eljárásra ne kerülhessen sor. A Polgári jog alapvető alkotmányos joga szerint a szolgáltatásért megfelelő mértékű ellenszolgáltatás jár, melyből következően az esetben, amennyiben a Kereskedelmi Bankok kockázati vagy kamatfelár címén felszámoltak folyamatosan többletterhet a deviza-beszerzési tevékenységük miatt az adósoknak, ez a kockázati, vagy kamatfelár csak akkor jár részükre, ha ténylegesen és valóságosan svájci frankot vettek fel külföldi banktól esetleges elszámolási perben bizonyítandóan a kölcsön folyósítása során. Amennyiben közel 10 %-os kockázati, vagy kamatfelárat számítanak fel a Kereskedelmi Bankok az adósok felé úgy, hogy közben Európában képtelenség olyan bankot találni, ahol 6 %-nál nagyobb kamatot kérnének, akkor a különbözeti kamatösszeg még akkor sem lenne esedékes a bankok számára, amennyiben véletlenül tudják bizonyítani azt, hogy devizát kellett beszerezniük a kölcsön folyósításához." Elképzelhető, de véleményem szerint igen kicsi a valószínűsége, hogy: a Fővárosi Közjegyző Kamara Elnöke a DUNA TV alábbi műsorában tett nyilatkozata szerint, a közjegyző felelőssége ebben az ügybenhasonlít a postás felelősségére. Valamint Magyarországnak 2009-ben megválasztott, jelenleg Brüsszelben tevékenykedő, mellékletben látható EU Parlamenti képviselői sem bizonyos, hogy fenti felsorolásból bármiről is tudnak. Lehet, hogy ők azt sem tudják, hogy több millió magyar embernél a devizaalapú kölcsönszerződések katasztrofális anyagi helyzetet idéz elő. Hiszen ha tudnának mindezekről, csak szakítanának annyit időt, hogy azEURÓPA TANÁCS-nak alábbi Irányelve alapján kérjenek legalább állásfoglalást a brüsszeli illetékesektől a hazánkban kialakult rendkívül törvénytelen helyzetben: Az Európa Tanács irányelveinek vonatkozó cikkejei átlapozhatók, de a nemzetközi jog megsértése, be nem tartása miatt az alábbikra is szükség lehet! A TANÁCS 1986. december 22-i 87/102/EGK IRÁNYELVEa fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről mivel legkésőbb 1995. január 1-én a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz ennek az irányelvnek a alkalmazásáról, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk (1) Ez az irányelv a hitelszerződésekre vonatkozik. (2) Ennek a irányelvnek az alkalmazásában: a) „fogyasztó” olyan természetes személy, aki az irányelv hatálya alá tartozó ügyletek során olyan célból jár el, amely saját kereskedelmi vagy szakmai tevékenységi körén kívül esik; b) „hitelező” olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, amely a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége gyakorlása során hitelt nyújt; c) „hitelszerződés” olyan szerződés, amely alapján a hitelező a fogyasztónak hitelt nyújt vagy annak nyújtására ígéretet tesz halasztott fizetés, kölcsön vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában. Szolgáltatás vagy közszolgáltatás folyamatos ellátására vonatkozó szerződések, amelyek keretében a fogyasztó jogosult részletekben fizetni az ellátás fennállása folyamán, ezen irányelv értelmében nem tekinthetőek hitelszerződésnek; d) „a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége” mindaz a költség, ideértve a kamatokat és egyéb költségeket, amelyeket a fogyasztónak a hitellel kapcsolatban meg kell fizetnie. e) „az éves, százalékban kifejezett hiteldíj” a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége, a nyújtott hitel összegének éves százalékában kifejezve, és az 1a. cikk szerint számítva. (4) a) Az éves, százalékban kifejezett hiteldíjat a hitelszerződés megkötésének időpontjában kell kiszámítani, a 3. cikk hirdetésekre és kedvezményes eladási akciókra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül. b) A számításnál abból a feltételezésből kell kiindulni, hogy a hitelszerződés a megállapodás szerinti ideig érvényes, és hogy a hitelező és a fogyasztó a szerződés feltételeinek és a megállapodás szerinti határidőknek megfelelően teljesítik kötelezettségeiket. (6) Az olyan hitelszerződések esetében, amelyek megengedik az éves, százalékban kifejezett hiteldíjban szereplő kamatráták, valamint az egyéb költségek összegének és szintjének változását, de amelyeknek összegszerűsége a kiszámítás idején nem határozható meg, az éves, százalékban kifejezett hiteldíjat annak a vélelemnek az alapján kell kiszámítani, hogy a kamat és az egyéb költségek rögzítettek, és a hitelszerződés végéig érvényben maradnak. (7) Ahol szükséges, az alábbi vélelmek alkalmazhatók az éves, százalékban kifejezett hiteldíj számításánál: - ha a szerződés nem rendelkezik a hitelösszeg határáról, a nyújtott hitel összege egyenlő azzal az összeggel, amelyet az adott tagállam meghatároz, de nem haladhatja meg a 2000 ECU-nek megfelelő összeget; - ha nincs rögzített törlesztési menetrend, és ilyenre a szerződés feltételeiből, és a nyújtott hitel visszafizetésének a módozataiból sem lehet következtetni, a hitel időtartamát egy évnek kell tekinteni; - eltérő rendelkezés hiányában, ahol a szerződés több mint egy visszafizetési időpontról rendelkezik, a hitel rendelkezésre bocsátása és a törlesztések teljesítése a szerződésben szereplő legkorábbi időpontban történik meg”. (4) A tagállamok a 6-12. cikk előírásai alól kivonhatják a közjegyző vagy bíró előtt aláírt, közokiratba foglalt hitelszerződéseket. 3. cikk  A megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK tanácsi irányelvének, valamint a tisztességtelen reklámra vonatkozó szabályok és alapelvek sérelme nélkül, a üzlethelységekben kihelyezett olyan hirdetésnek vagy ajánlatnak, amelyben egy személy hitelt vagy a hitelszerződés megkötésében való közreműködést ajánl, és amelyben feltüntetik a hitel kamatát vagy a hitel költségére vonatkozó bármilyen számértéket, tartalmaznia kell az éves hiteldíj mértékét is, szükség szerint egy jelképes példán keresztül bemutatva. 4. cikk (1) A hitelszerződést írásba kell foglalni. A fogyasztó az írásba foglalt szerződésből egy példányt kap. (2) Az írásba foglalt megállapodás tartalmazza: a) az éves hiteldíj mértékének meghatározását; b) azokat a feltételeket, amelyek mellett az éves hiteldíj módosítható. Azokban az esetekben, amikor nem lehet megadni a teljes hiteldíj éves mértékét, a fogyasztó részére megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az írásba foglalt szerződésben. Ennek a tájékoztatásnak legalább a 6. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt információkat kell tartalmaznia. c) a fogyasztónak a hitel visszafizetése érdekében teljesítendő, továbbá a kamatok és más költségek fizetésére vonatkozó kifizetései összegének, számának, gyakoriságának vagy időpontjának kimutatása; lehetőség szerint e kifizetések teljes összegét is feltüntetve; d) az 1a. cikk (2) bekezdésében hivatkozott költségtételek kimutatása, azoknak a szerződéses kötelezettségek megszegésével kapcsolatos kiadásoknak a kivételével, amelyeket nem vettek figyelembe az éves, százalékban kifejezett hiteldíj számításánál, de amelyeket a fogyasztónak bizonyos körülmények között meg kell fizetnie, egy olyan kimutatással, ami tartalmazza ezeket a körülményeket. Ahol e tételek pontos összege ismert, az összeget kell megadni; ellenkező esetben, lehetőség szerint a számítási módszert, vagy a lehetséges legpontosabb becsült összeget kell megadni. (3) Az írásba foglalt szerződésnek továbbá tartalmaznia kell a szerződés egyéb lényeges feltételeit. Ennek az irányelvnek a melléklete példa jelleggel felsorolja azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamok az írásba foglalt szerződés lényeges részeként megkövetelhetnek. 14. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelszerződések ne térjenek el a fogyasztó hátrányára az irányelvet végrehajtó, vagy annak megfelelő nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoktól. (2) A tagállamok biztosítják továbbá azt, hogy azok a rendelkezések, amelyeket ennek az irányelvnek a megvalósítására fogadnak el, nem kerülhetők meg a szerződések alakításával, különösen a hitelösszeg több szerződésre történő szétosztása révén. 15. cikk Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat, hogy a Szerződés szerinti kötelezettségeik megfelelő figyelembe vétele mellett a fogyasztók védelmére szigorúbb intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be. 16. cikk (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1990. január 1-ig megfeleljenek és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el. Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 1986. december 22-én. a Bizottság részéről G. SHAW I. MELLÉKLET A 4. cikk (3) bekezdésében hivatkozott feltételek felsorolása 1. Egyes áruk vagy szolgáltatások vételének finanszírozására vonatkozó hitelszerződések feltételei: (i) a szerződés tárgyát képező áruk és szolgáltatások megnevezése; (ii) a vételár és a hitelszerződés szerint fizetendő ár; (iii) részletfizetés esetén a részletfizetés összege, a részletfizetések száma és összege, valamint esedékességük időpontjai, vagy ezek megállapításának módja, amennyiben a szerződés megkötése időpontjában ez nem ismert; (iv) utalás arra, hogy a fogyasztó a 8. cikk értelmében történő idő előtti visszafizetés esetén csökkentésre jogosult; (v) utalás arra, hogy ki az áru tulajdonosa (ha a tulajdonjog nem száll át azonnal a fogyasztóra), és azokra a feltételekre melyek alapján a fogyasztó az áru tulajdonossá válik; (vi) az esetleges biztosítékok megnevezése; (vii) adott esetben az az időtartam, ami alatt a fogyasztó a szerződéstől következmények nélkül elállhat (megfontolási idő); (ix) a fogyasztó kötelezettsége egy bizonyos pénzösszeg megtakarítására, amelyet külön számlán kell elhelyezni. ------------------------------------- EU Parlamenti képviselőink továbbá az alábbi Európai Parlament és Tanács Irányelvével kapcsolatosan is tájékozódhatnának: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005. május 11-i 2005/29/EK IRÁNYELVE a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Célkitűzés Ennek az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint hogy a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási tagállami rendelkezések közelítése révén magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg. 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: a) „fogyasztó”: az a természetes személy, aki az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el; b) „kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el; c) „termék”: az áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, valamint a jogokat és kötelezettségeket is; d) „az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai” (a továbbiakban: „kereskedelmi gyakorlatok”): a kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció - beleértve a reklámot és a marketinget is -, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával; e) „fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása”: a kereskedelmi gyakorlat olyan célból történő alkalmazása, hogy érzékelhető módon rontsa a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, és amely ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönzi a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg; f) „magatartási kódex”: az a megállapodás vagy - nem tagállami törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezés által előírt - szabályegyüttes, amely meghatározza azon kereskedők magatartását, akik egy vagy több sajátos kereskedelmi gyakorlat vagy üzletág vonatkozásában e kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el; g) „a magatartási kódex felelőse”: az a jogalany, ideértve a kereskedőt vagy kereskedők csoportját is, aki illetve amely felelős a magatartási kódex kidolgozásáért és felülvizsgálatáért és/vagy e kódex azon személyek általi betartásának nyomon követéséért, akik azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el; h) „szakmai gondosság”: a szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása ésszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében; i) „felhívás vásárlásra”: a termék tulajdonságait és árát az alkalmazott kereskedelmi kommunikációs eszköznek megfelelően feltüntető kereskedelmi kommunikáció, amely ezáltal lehetővé teszi a fogyasztó számára a vásárlást; j) „nem megengedett befolyásolás”: a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét; k) „ügyleti döntés”: a fogyasztó által arra vonatkozóan hozott döntés, hogy vásároljon-e, és ha vásárol, akkor hogyan és milyen feltételek mellett, egy összegben vagy részletekben fizessen-e, a terméket megtartsa vagy elidegenítse-e, a termékkel kapcsolatos szerződéses jogát gyakorolja-e, valamint hogy a fogyasztó a cselekvés vagy a cselekvéstől való tartózkodás mellett döntsön-e; l) „szabályozott szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelyhez való jogosultság, illetve amelynek gyakorlása vagy gyakorlásának valamely formája közvetlenül vagy közvetve, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések értelmében különleges szakmai képesítéshez kötött. 3. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet az üzleti vállalkozásoknak a termékhez kapcsolódó kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően és azt követően, valamint a lebonyolítás során, a fogyasztókkal szemben folytatott, az 5. cikkben meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára kell alkalmazni. (2) Ez az irányelv nem érinti a szerződések jogát és különösen a szerződések érvényességére, létrejöttére és joghatásaira vonatkozó szabályokat. (9) A 2002/65/EK irányelvben meghatározott „pénzügyi szolgáltatások”-ra és az ingatlanokra vonatkozóan a tagállamok megállapíthatnak olyan követelményeket, amelyek megszorítóbbak vagy szigorúbbak ezen irányelvnél az általa közelített területen. (10) Ez az irányelv nem vonatkozik a tagállamoknak a nemesfém cikkek nemesfémtartalmának tanúsítására és jelzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek alkalmazására. 4. cikk Belső piac A tagállamok nem korlátozhatják sem a szolgáltatások nyújtásának szabadságát, sem az áruk szabad mozgását az ezen irányelv által közelített területekhez tartozó indokok alapján. 2. FEJEZET TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK 5. cikkA tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma (1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni. (2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben: a) ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, és b) a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve - amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul - a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását. (3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek valószínűsíthetően csak a fogyasztóknak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapjául szolgáló termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjának gazdasági magatartását torzítják jelentősen - és oly módon, hogy azt a kereskedőnek ésszerűen előre kellene látnia -, az adott csoport átlagtagja szempontjából kell értékelni. Ez nem érinti azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak. (4) Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely: a) a 6. és 7. cikkben meghatározott módon megtévesztő, vagy b) a 8. és 9. cikkben meghatározott módon agresszív. (5) Az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. Ugyanezt a felsorolást kell alkalmazni minden tagállamban, és a felsorolás csak ezen irányelv felülvizsgálata révén módosítható. 1. Szakasz Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok 6. cikk Megtévesztő tevékenységek (1) Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon - ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét - félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg: a) a termék létezése vagy természete; b) a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a tartozékok, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és időpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői; c) a kereskedő kötelezettségvállalásainak mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai és az értékesítési folyamat természete, közvetlen vagy közvetett szponzorálásra, illetve a kereskedő vagy a termék jóváhagyására vonatkozó bármely kijelentés vagy jelzés; d) az ár vagy az ár kiszámításának módja, vagy különleges árkedvezmény megléte; e) valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége; f) a kereskedő vagy képviselőjének személye, sajátosságai és jogai, úgymint személyazonossága és vagyona, képesítései, jogállása, engedélye, társulása vagy kapcsolata, illetve ipari, kereskedelmi vagy szellemi tulajdonjogai, valamint díjai és kitüntetései; g) a fogyasztó jogai, beleértve a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti csere vagy visszatérítés jogát, vagy azon kockázatok, amelyekkel szembesülhet. (2) Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az tényszerű összefüggésében, sajátosságaira és körülményeire figyelemmel, az átlagfogyasztót ténylegesen vagy valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, és amely magában foglalja a következőket: a) a termék marketingje, ideértve az összehasonlító reklámot, amely annak bármely más termékkel, védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy egy versenytárs bármely más megkülönböztető jelzésével történő összetévesztését eredményezi; b) a kereskedő által a magára nézve kötelezőnek elismert magatartási kódexben szereplő kötelezettségvállalások be nem tartása, amennyiben: i) a kötelezettségvállalás nemcsak szándék, hanem egyértelmű, ellenőrizhető elkötelezettség, és ii) a kereskedő a kereskedelmi gyakorlat során jelzi, hogy rá nézve a kódex kötelező. 7. cikk Megtévesztő mulasztások (1) Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján - figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is -, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal - a körülményektől függően - ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (2) Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszt, ezen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy fennállt-e mulasztás a tájékoztatás tekintetében. (4) Vásárlásra való felhívás esetén az alábbiakra vonatkozó információ minősül jelentősnek, amennyiben az a körülményekből nem tűnik ki: a) a termék lényeges tulajdonságai, a kommunikációs eszköznek és a terméknek megfelelő mértékben; b) a kereskedő postai címe és azonosítási adatai, úgymint kereskedői neve, illetve, adott esetben, annak a kereskedőnek postai címe és azonosítási adatai, akinek a nevében eljár; c) az adóval növelt ár, vagy - amennyiben a termék jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani - az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel; d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektől; e) a visszalépési, valamint az elállási vagy felmondási jogot biztosító termékek és ügyletek esetén ezen jog megléte. (5) Jelentősnek minősülnek továbbá a közösségi jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körű felsorolását a II. melléklet tartalmazza. 2. Szakasz Agresszív kereskedelmi gyakorlatok 8. cikk Agresszív kereskedelmi gyakorlatok Agresszívnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely ténybeli összefüggésében -figyelembe véve valamennyi jellemzőjét és körülményét - zaklatás, kényszerítés - ideértve a fizikai erőszak alkalmazását is -, illetve nem megengedett befolyásolás útján ténylegesen vagy valószínűsíthetően jelentősen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát vagy magatartását, s ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően az átlagfogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna. 9. cikk Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás alkalmazása Annak meghatározásakor, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést -beleértve a fizikai erőszakot is -, illetve nem megengedett befolyásolást, a következőket kell figyelembe venni: a) időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama; b) fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás; c) bármely, a kereskedő által ismert konkrét szerencsétlenség vagy a fogyasztó ítélőképességét súlyosan korlátozó körülmény kihasználása, amelyet a kereskedő a fogyasztó termékkel kapcsolatos döntésének befolyásolása céljából tesz; d) bármely súlyos vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, amelyet a kereskedő támaszt, amikor a fogyasztó a szerződéses jogaival kíván élni, beleértve a szerződés megszüntetésének, illetve egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát; e) bármely jogellenes cselekmény megtételével való fenyegetés. 3. FEJEZET MAGATARTÁSI KÓDEXEK 10. cikk Magatartási kódexek Ez az irányelv nem zárja ki azt, hogy - a tagállamok esetleges ösztönzésére - a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a magatartási kódexek felelősei ellenőrizzék, valamint hogy a 11. cikkben említett személyek vagy szervezetek az ilyen testületekhez forduljanak, amennyiben az ilyen testületek előtti eljárások a szóban forgó cikkben említett bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárások mellett rendelkezésre állnak. Az ilyen ellenőrző testületekhez való fordulás soha nem tekinthető a bíróság vagy közigazgatási hatóság előtti - 11. cikk szerinti - jogorvoslatról való lemondásnak. 4. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. cikk Végrehajtás (1) A tagállamok a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket. Ezek az eszközök magukban foglalják azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek - a versenytársakat is beleértve -, amelyeknek a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdéséhez, hogy: a) bírósághoz forduljanak az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt; és/vagy b) az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében olyan közigazgatási hatóság előtt eljárást indítsanak, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására, vagy megfelelő bírósági eljárás kezdeményezésére. Az egyes tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy e jogorvoslati eszközök közül melyik álljon rendelkezésre, illetve hogy lehetővé tegyék-e a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok számára, hogy a panaszok intézéséhez az egyéb meglévő eljárások előzetes lefolytatását követeljék meg, beleértve azokat is, amelyeket a 10. cikk említ. E jogorvoslati eszközök attól függetlenül rendelkezésre állnak, hogy az érintett fogyasztók abban a tagállamban vannak-e, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységét folytatja, vagy egy másik tagállamban. Az egyes tagállamok dönthetik el, hogy: a) e jogorvoslati eszközök egyenként vagy együttesen alkalmazhatók-e ugyanannak a gazdasági ágazatnak több kereskedőjével szemben; és b) e jogorvoslati eszközök alkalmazhatók-e a magatartási kódex felelősével szemben, amennyiben az adott kódex a jogi előírások be nem tartására ösztönöz. (2) Az (1) bekezdésben említett jogi rendelkezések szerint a tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra ruházhatják azokat a hatásköröket, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy olyan esetekben, amikor ezeket az intézkedéseket szükségesnek ítélik, figyelembe véve az összes felmerülő érdeket és különösen a közérdeket: a) elrendeljék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetését, vagy megindítsák az ilyen gyakorlatok megszüntetésének elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, vagy b) amennyiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de alkalmazása hamarosan bekövetkezhet, elrendeljék a tervezett gyakorlat megtiltását vagy megindítsák a gyakorlat megtiltásának elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, akár a tényleges veszteségre vagy kárra, illetve a kereskedő részéről felmerülő szándékra vagy gondatlanságra utaló bizonyíték hiányában is. A tagállamok ezen felül gondoskodnak arról is, hogy az első albekezdésben említett intézkedéseket gyorsított eljárás keretében hozzák meg: - ideiglenes, vagy - végleges hatállyal, azzal, hogy a tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy a két lehetőség közül melyiket választják. A tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tartós hatásának kiküszöbölése céljából, amelyek megszüntetését jogerős határozat már elrendelte: a) elrendeljék a határozat teljes vagy részleges közzétételét, az általuk megfelelőnek ítélt formában; b) ezen felül elrendeljék egy helyesbítő nyilatkozat közzétételét. (3) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatóságok: a) összetételének olyannak kell lennie, hogy ne férhessen kétség pártatlanságukhoz; b) megfelelő hatáskörrel kell, hogy rendelkezzenek a panaszokat elbíráló határozataik betartásának hatékony ellenőrzésére és érvényesítésére; c) határozatait általában indokolni kell. Amikor a (2) bekezdésben említett hatásköröket egy közigazgatási hatóság gyakorolja kizárólagosan, a határozatokat minden esetben indokolni kell. Ebben az esetben biztosítani kell a közigazgatási hatóság hatásköre helytelen vagy indokolatlan gyakorlása, vagy a hatáskör gyakorlásának helytelen vagy indokolatlan elmulasztása bírósági felülvizsgálatának lehetőségét. 12. cikk Bíróságok és közigazgatási hatóságok: követelések bizonyítása A tagállamok bíróságokra vagy közigazgatási hatóságokra ruházzák azokat a hatásköröket, amelyet a 11. cikkben biztosított polgári vagy közigazgatási eljárásokban azokat felhatalmazzák arra, hogy: a) elrendeljék, hogy a kereskedő bizonyítékot szolgáltasson a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos tényállítások helyességéről, amennyiben a kereskedő és az eljárásban részt vevő bármely másik fél jogos érdekeit tekintetbe véve az adott eset körülményei alapján ennek megkövetelése helyénvalónak tűnik; és b) a tényállításokat ne tekintsék megalapozottnak, amennyiben az a) pontnak megfelelően megkövetelt bizonyítékot nem szolgáltatják, vagy azt a bíróság vagy a közigazgatási hatóság elégtelennek ítéli. ---------------------------------- Fenti Irányelvnek alábbi rendelkezése pedig átvezet a Magyar Állam felelősségére is: 13. cikk SzankciókA tagállamok szankciókat állapítanak meg az ezen irányelv végrehajtásaként elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének esetére, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtásának biztosítására. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. ------------------------------ Hozzátéve a fogyasztói érdekek védelmével kapcsolatos alábbi, állam kötelezettségeit meghatározó ujabb Európai Parlament és Tanács Irányelvnek alábbi rendelkezésével: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009. április 23-i 2009/22/EK IRÁNYELVE a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (14) A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy azt a felet, amelyik a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást akar indítani, előzetes konzultáció kezdeményezésére kötelezzék annak érdekében, hogy az a fél, akivel szemben eljárást kívánnak indítani, megszüntethesse vitatott jogsértő magatartását. A tagállamoknak képesnek kell lenniük annak megkövetelésére, hogy ezt az előzetes konzultációt egy általuk kijelölt független köztestülettel együtt folytassák. (15) Olyan esetekben, amikor a tagállamok megállapították, hogy előzetes konzultációt kell folytatni, a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételétől számított kéthetes határidőt kell előírni, amelynek elteltével a felperes további határidő nélkül fordulhat a hatáskörrel rendel-kező bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz, amennyiben a jogsértő magatartás nem szűnt meg. (16) Indokolt, hogy a Bizottság jelentést készítsen ezen irányelv érvényesüléséről és különösen annak hatályáról, valamint az előzetes konzultáció működéséről. (17) Ennek az irányelvnek az alkalmazása nem érinti a közösségi versenyszabályok alkalmazását. (18) Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikkHatály (1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, a 2. cikkben említett jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket azért, hogy biztosítsa a belső piac zavartalan működését. (2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában jogsértésnek minősül minden olyan cselekmény, amely ellentétes a tagállamok belső jogrendjébe átültetett, az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt rendelkezésekkel és sérti az (1) bekezdésben említett kollektív érdekeket. 2. cikk A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások (1) A tagállamok kijelölik azokat a bíróságokat vagy közigazgatási hatóságokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy döntsenek a 3. cikk értelmében feljogosított egységek által kezdeményezett olyan eljárásokban, amelyek a következőkre irányulnak: a) valamennyi jogsértés megszüntetése vagy megtiltása kellő gyorsasággal, adott esetben sürgősségi eljárással; b) adott esetben olyan intézkedések, mint a határozat egy részének vagy egészének megfelelőnek ítélt formában történő közzététele és/vagy helyreigazító nyilatkozat közzététele a jogsértő magatartás tartós hatásainak kiküszöbölése érdekében; c) amennyiben az érintett tagállam jogrendszere megengedi, a félnek, akivel szemben az eljárás indult, marasztalása esetén arra való kötelezése, hogy amennyiben a határozatot nem teljesíti a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok által megszabott határidőn belül, úgy fizessen meg az államkincstár vagy a nemzeti jogszabályok által megjelölt bármely kedvezményezett számára egy, a késedelmes napok száma alapján megállapított pénzösszeget vagy bármilyen más, a nemzeti jogszabályok által meghatározott összeget a határozatok végrehajtásának biztosítása érdekében. (2) Ez az irányelv nem érinti a nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályait, azaz rendesen vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértést elkövették, vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértés kifejti hatásait. 3. cikk Eljárás indítására feljogosított egységek Ennek az irányelvnek az alkalmazásában feljogosított egységnek minősül bármely olyan testület vagy szervezet, melyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre, és amelynek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy betartassa az 1. cikk rendelkezéseit, így különösen ilyen egységnek minősül: a) egy vagy több - kifejezetten az 1. cikkben említett érdekek védelméért felelős - független köztestület azokban a tagállamokban, ahol ilyen testületek léteznek, és/vagy b) olyan szervezetek, amelyek célja az 1. cikkben említett érdekek védelme a nemzeti jogszabályok által megállapított feltételeknek megfelelően. 4. cikk Közösségen belüli jogsértések (1) Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az adott tagállamból eredő jogsértő magatartás egy másik tagállam feljogosított egysége által védett érdekeket sért, úgy ez az egység a 2. cikkben említett bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz fordulhasson az e cikk (3) bekezdésében előírt jegyzék felmutatásával. A bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a feljogosított egység eljárásindítási jogosultságának bizonyítékaként fogadják el e jegyzéket, de ez nem érinti azon jogukat, hogy megvizsgálhassák, hogy a feljogosított egység célja indokolja-e azt, hogy az egység az adott ügyben eljárást indítson. (2) A Közösségen belüli jogsértések elleni küzdelem érdekében és más egységek nemzeti jogszabályok által elismert jogainak sérelme nélkül, a tagállamok - a feljogosított egységeik kérelme alapján - közlik a Bizottsággal, hogy az említett egységek jogosultak a 2. cikk alapján eljárást indítani. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e feljogosított egységek nevéről és céljáról. (3) A Bizottság elkészíti a (2) bekezdésben említett egységek jegyzékét, a céljuk megadásával. Ezt a jegyzéket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában; e lista bármely változását haladéktalanul közzéteszik, miután hathavonta közölnek egy frissített jegyzéket. ==================== Egyébként pedig nem számítottam az EU Parlament magyar képviselőitől sem, de a Magyar Állam illetékeseitől sem arra, hogy a néhány millió magyar ember életét örökre tönkre tevő törvénytelenségekkel komolyabban, akár az EURÓPA PARLAMENT ÉS TANÁCS segítségét is kérve foglalkozzon. EURÓPA PARLAMENT és TANÁCSI HATÁROZAT ide, másik határozat oda, nálunk a választott magyar képviselőknek csak egy számít. Az, hogy mikor lesz a következő választás. Majd egy évvel a választás előtt nézzék meg őket, hogyan fognak serénykedni valamennyien. Majd meg fognak szakadni a nagy igyekezetben hazánk választott képviselői azt követően, hogy néhány millió magyar embernek addigra már sem házára, sem vagyonára, sem születendő gyermekére, de talán már életére sem lesz gondja." Mint látható, olvasható, a nemzetközi jog rendelkezései, és nem csak a magyar törvények - amelyeket az Orbán-féle nómenklatúra is elfogadott, sőt, magáénak tart - egyértelműen megfogalmazzák, hogy Magyarország népessége ellen, bűnszervezetben elkövetett jogsértések tömege van folyamatban, hazaáruló, bankokat törvényellenesen kiszolgáló kormányok, tevékeny közreműködésével, amit a pártok jogászokból és közgazdászokból álló tagjai, "tanácsadói" is támogatnak a lakosság félrevezetése érdekében! Mi másnak tekinthető a FIDESZ, félrevezető, és örökölhető adósrabszolgasági, valamint abefagyasztott árfolyamú, "különbözeti devizaszámla javaslata", vagy az MSZP-s Szanyi "fizettesük ki a munkáltatókkal a dolgozóik után az árfolyamkülönbözetet" című javaslata! Ahogy a magyar, úgy a nemzetközi jog sem ad felhatalmazást csalásra, megtévesztésre, kifosztásra! És még egy fontos figyelmeztetés! Izraelben a magas lakásárak ellen tüntetnek, miközben menekültügyi egyezményt kötöttek a "magyar kormányok" izraeli menekültek befogadására!  A magyar államkötvények ellensúlyozzák az államadósságot, amelyekkelGyurcsány zálogba adta Magyarországot, és amelyeket óriási ütemben felvásárolnak, Orbán pedig 2001-ben eladta a pénzkiadási jogot is! Az ország termőterületeit átmenetileg tönkretették, hogy MIne termelhessünk rajta. A feldolgozóipart, felvásárolták és leépítették, miközben a világban éhséglázadások törnek ki! És nem mellesleg, az okmánynyomda is izraeli kézben van, nem csak a közigazgatás és a kormány! Ha valaki még azt hiszi, hogy elvegetálhat ebben a posványban, ébredjen fel, mert hamarosan nem lesz rá lehetősége! A felébredésre sem!  Csak akkor nevezzünk meg konkrét személyt, ha biztosak vagyunk az illető közreműködésében, egyébként a feljelentést megtehető ismeretlen tettes ellen is. Ha konkrét személy ellen teszünk feljelentést és az nem áll meg, könnyen mi is bűncselekményt követhetünk el a hamis váddal.

http://hungarianrealnews.com      *KÖSZÖNJÜK *

"A szex a meztelen igazság a teremtésről."

SZEXUALITÁS ÉS TEREMTÉS
(A szaporodás és az időfizika kapcsolata)  

"A szex a meztelen igazság a teremtésről."

1. BEVEZETÉS

Minden ember életében a legfontosabb dolgok egyike a szexualitás. Két nemű testekben élünk és az új testek létrehozásához párosodnunk kell, fajtánk fennmaradása érdekében. Ilyennek teremtettek minket az istenek, és hogy egészen biztosan ne haljanak ki a teremtményeik, gondoskodtak róla, hogy vonzó, izgalmas és főként kellemes legyen számunkra a szexuális együttlét. Ezen körülmények együttesen gondoskodnak róla, hogy minden egészséges ember szexelni akarjon élete egy jelentős részében az élvezet és az utódnemzés érdekében.
A szaporodás teremtési aktus, tehát asszociatív megközelítéssel vizsgálva tükröznie kell a világegyetem teremtésének folyamatát. Az emberi szexualitás pontos leképzését adja kicsiben annak, amit a két Teremtő, a Nagy Atya és a Nagy Anya művelt egymással akkor, amikor létrehozták a Fiút, közismertebb nevén a Mindenható Istent, a térszeránt.
Az emberiség évezredek óta hiába töri magát azon, hogy megértse az univerzum működésének alapjait. Főként azért, mert még mindig nem fogta fel, hogy amilyen lent, olyan fent és ahogy kicsiben, úgy nagyban. Égre-földre keressük a rejtély megfejtését, pedig csak önismerettel kellene rendelkeznünk. A teremtés legnagyobb titkai a lehető legbiztosabb helyre lettek elrejtve a természetben – közvetlenül az orrunk elé.
A szex mindenkit érdekel, mindenki csinálni akarja. Mindenki gondolkodik rajta, vágyik rá és képes jelentős energiákat mozgósítani a megvalósítása érdekében. Talán épp ezért nem vette még észre senki, hogy a teremtés kulcsai vannak leképezve, modellezve a szexualitásunkban. A vallások a teremtést szent, míg a szexet profán dolognak tartják. Úgy beszélnek róluk, mintha két nagyon távoli és egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő dologról volna szó. Pedig épp ellenkezőleg. Akkor is, ha a papok és tudósok gutaütést kapnak tőle, bizony eljött az ideje rehabilitálni mind a két témát. Amit az emberi tudatlanság szétválasztott, azt megértéssel kell újra egyesíteni a tisztán látás érdekében.
Ebben az írásunkban most lerántjuk a leplet mindazokról az intim titkokról, amikkel sokat foglalkozunk, de semmit nem értünk belőlük. Az összefüggések átlátásához ajánlott némi időfizikai és teremtésfilozófiai előismeretekkel rendelkeznie az Olvasónak, amiről bőven találhat anyagokat az Eseményhorizonton.

2. A FÉRFI NEMISZERVEK

Az emberi test formailag analóg a Teremtő tachion kúpos szerkezetével. Ennek csúcsa, jelenpontja a fejtető fölött van, a szentek feje körül ábrázolt glória középpontjában. Mivel a tachion növekedése, hullámterének kiáradása innen indul, célszerű az egyes eseményhorizont rétegeket a jelentől, mint nulla ponttól kezdve megszámozni. Az emberi testen ez megfelel az egyes csakrák pozíciójának, lásd az 1. ábrát.

A csakrákat a szakirodalomban ugyan fordítva számozzák, mert lentről fölfelé emelkedik a rezgésszámuk, de ez csak nézőpont kérdése. A lényeg, hogy a jelentől kiindulva a férfi és női nemiszervek egyaránt a 7. és 8. csakra területére esnek. Ennek megfelelően a Teremtő tachion forrásának a 7. és 8. múltszférájába kell visszakanyarodnia ahhoz, hogy önfenntartó időhurkot, térszeránt alkothasson. Az emberi test ugyan nem annyira hajlékony, hogy a gerincünk így meg tudjon görbülni, de a legnagyobb előre vagy hátrahajlásunk szöge (tornászoknál) nagyjából eléri a kúp alkotójának felszínét. Azt a pontot, ahol a Teremtő előtt felvillan a saját múltbeli képe.
A férfitest genitáliái kicsiben szintén a Teremtő geometriáját utánozzák. A pénisz rúd alakú, a vége lekerekített, akárcsak a tachion fejbuborékja. A szexuális aktushoz ugyanúgy meg kell merevednie, azaz el kell érnie a megfelelő méretet, ahogy a Teremtő relatív sebességének is egy konkrét tartományon belül kell lennie az időhurok létrehozásához (3<RV<4). Az a tény, hogy a pénisz merevedése helyzetváltozással is jár, vagyis a hossztengelye közel merőleges lesz a testére, azt jelzi, hogy a Teremtő tachionnak oldalirányban kell behatolnia a másik időrendszerbe (és a sajátjába is) az aktushoz.
A húgycsőnyílás a makk végén van és előre mutat, tengelyirányba. Ez a kiáradási pont, ahonnan az életerő és az örökítőanyag VÍZ típusú folyadéka kilép, ahogyan a TŰZ típusú tachion belseje is lényegében VÍZ-ből, vízszerű időközegből van. Ráadásul a húgyvezeték a péniszben egy olyan csavarodott falú (huzagolt) cső, ami a folyadékot spirális mozgásra kényszeríti. Ezzel stabilizálja a sugár áramlását, ami azt jelzi, hogy a vízszerű közeg belső szerkezete csavarodott tulajdonságú (tengelyirányban), mint a primer időszál (tűzvonal).
A heregolyók a herezacskóban páros szervként a pénisz tövében találhatók. Ezek a „tojások” a világtojás szimbólumai, ami a Teremtő tachion csúcsa mögött (a kúpon belül) lóg, mintegy felfüggesztve a rugalmas időszálaira. A herék védett tartományban helyezkednek el a két comb (bal és jobb) között, amik két oldalról közrefogják, ahogy a két Teremtő is a Mindenhatót. A herezacskó formailag a mandorlára, a mandula formájú teremtési tartományra hasonlít, amin belül a gömbszerű herék a téridő buborékoknak (spirálgömböknek) felelnek meg. Ebben keletkeznek és halmozódnak a spermiumok, vagyis a térben született terek (fénykvantumok). A spermiumok azok a teremtmények (fénymagok), amikből később új teremtések lehetősége fakad a megtermékenyítés folyamata során. A heréket megtöltő folyadék a téridő VÍZ típusú szerkezetére utal.
A here egyrészt azért páros szerv, mert a világtojásból is kétféle lehetséges: tér és antitér. Másrészt amikor az emberi fajt (külföldön szinzunak hívják) tervezték, még diász szerkezetű volt az univerzumunk (térhatos és egy hipertérhatos), és ez a kettősség mutatkozik meg az anatómiai felépítésünkben is. Az emberi test így meglehetősen régi konstrukciónak számít a rendszerben, és nem tartozik már a legkorszerűbb biológiai testek közé, amikbe a lelkek beköltözhetnek.
A spermiumok termelése 11-14 éves korban kezdődik a pubertással, és ha a férfi egészséges marad, élete végéig megőrizheti a szexuális potenciáját, erejét. Ahogyan az Atya tachion is képes sokáig megőrizni a sebességét és ettől függő kúpos geometriáját (csúcsának hegyességét, merevségét). Az öregséggel mégis fellép némi lassulás, csökkenni kezd a férfiak libidója. Az időfizikában ez az a jelenség, amikor a Teremtő Atya kijut az összes vizekből. Az őskáosz peremére érve a taszítási vektorok eredője miatt kényszerűen limitálódik a sebessége. Nincs már több hullámfront előtte, ami gyorsíthatná. Még megőrizni sem képes a sebességét, mert a tolóerők eredőinek lassú változása csökkenti azt, lassan de biztosan. Az emanációs vagy annál kisebb (tardion) sebességet azonban csak a végtelenben érheti el, tehát sosem.
Az Atya ebben a pozíciójában már alkalmatlan a további teremtésre, mert nincs más létező, amivel kölcsönhatásba léphetne. Az ókori teremtés mítoszokban ez a fajta impotencia, terméketlenség többnyire kasztrálás formájában jelenik meg, amit az egyik leszármazottja (gyermeke) okoz. Uranoszt (az ég istenét) Kronosz (az idő istene) csonkította meg, száműzve őt a világ végére.

3. A NŐI NEMISZERVEK

A női test a Nagy Anya VÍZ típusú hullámterét mintázza. Ezért puha, befogadó, tele gömbölyű formákkal, míg a férfitest kemény, kiálló, szögletes és hegyes (csepp alakú) nemiszervében és egészében egyaránt. A vulva mandorla alakú, amin belül a hüvelynyílás egy kerek lyuk, körülötte a szintén kagylót formázó húsos szeméremajkakkal. A kis és nagy szeméremajkak utalnak rá, hogy a teremtési tartománynak belső szerkezete van az időbeli felfúvódás, tágulás miatt.
A csikló, ami a pénisz női megfelelője anatómiailag, egy kis méretű, azaz lassú tachionra utal, jelezve, hogy a Teremtő Anya eredetileg nem tardion sebességű időforrás volt. Fiatal korában, a Mindenható születésekor még az Anya is gyors tachionként mozgott az őskáoszban és csak később lassult le a megváltozott hullámtérben emanációs sebesség alá. Ennek nagy jelentősége van az időhurok keltése szempontjából, mert a két rendszernek eltérő a belső időszerkezete, ami kölcsönhatás (ütköztetés) esetén más eredményre vezet (lásd a következő fejezetben).
A belső női nemiszervek védett helyen bújnak meg az alhasban. A méhbe vezető egyetlen út így a test mélyébe vezet, rejtett helyre. Az a tény, hogy a petesejtek (női típusú időforrások) nem a méhben tárolódnak és fejlődnek, hanem attól messzebb, két oldalt a petefészkekben, arra utal, hogy az Anyából is két példány látszódik egyszerre az őskáoszban. A primer időszála (tűzvonala) mentén erre (a jelen felé) és arra (a régmúlt felé). De egyszerre (egy havi ciklusban) mindig csak az egyikből kel útra egy petesejt, hogy a petevezeték időszálán a méhbe vándorolva lehetővé tegye a megtermékenyülést. Mert valójában az Anyából is csak egy van fizikailag, a másik csupán virtuális kép az időszálon.
A petesejtek termelése 11-14 éves korban kezdődik a pubertással, és 50-60 éves korig tart a klimax bekövetkezéséig. A férfiakkal ellentétben tehát a nők termékenysége egy meghatározott időbeli tartományra korlátozódik, amin belül ráadásul az első harmad a legkedvezőbb a szaporodásra. Ez analóg azzal, hogy az Anya tachion sebessége csak bizonyos korlátok között alkalmas a teremtésre. Ha túlságosan lelassul vagy túl régi múltszférájába lép be az Atya forrása, a női hullámtér már nem alkalmas rá, hogy visszafordulásra kényszerítse azt, így az aktus terméketlen marad.
A párzószervekből (kölcsönhatási útvonalakból) tehát csupán egy van: egy pénisz és egy hüvely, míg az ivarszervekből (időforrásokból) kettő: két here és két petefészek.

4. AZ AKTUS

A közösülés megvalósítása különféle előjátékokat követel az emberektől. Meg kell ismerkedni a másikkal, vonzónak és alkalmasnak kell találni a párosodásra. Intim viszonyba kell kerülni vele, amihez bizalom, megértés és különféle érzések, vágyak szükségesek. Ezeket a hormonok mellett a társadalmi játékszabályok is befolyásolják, azon dolgozva, hogy a helyes és kívánatos irányba terelődjenek a folyamatok. Mindezek együttesen épp oly kaotikusak és ellentmondásosak tudnak lenni, mint az őskáosz forrásai által keltett hullámterek, amik taszigálják, sodorják a két Teremtő forrást a találkozás felé. Ha végül sikerül bejutni egymás intim zónájába, a különféle védőpajzsok (szokások és ruhák) alá, akkor kezdődhet a lényeg, amely végén – némi szerencsével – létrejöhet az utód.
Az aktus elnevezése az angolban (és újabban a magyarban is) a szex, ami a six: hat szóból származik, mivel a teremtés célja és eredménye a hat forráshelyű időhurok létrehozása. A magyarban erre a szeretkezés, szerelmeskedés szavakat használjuk inkább, amik a szer, azaz a hely létrehozására utalnak, ami elemi fontosságú és egyben eteti (élteti) is a teremtményeket. A szerelem (mint érzés) a szívünkben pedig nem más, mint a hely-elem (térforrás) hullámterének sodró (vonzó) hatása az elért időforrásokra. A térszerán belsejében megfigyelhető hullámtér természetesen szív alakú és együtt forog az alsó csúcspontján (a szíve csücskében) található tachionnal.
Fizikai szempontból a különféle szexuális pózok szépen modellezik a különféle teremtési kölcsönhatásokat, ahogyan két tachion találkozhat egymással az őskáoszban. A szemből történő közösülés alapvetően csak az emberre jellemző (ritka kivételektől eltekintve). A nemiszervek iránya azonban ilyenkor is ugyanolyan: a pénisz merőleges a férfitestre, a hüvely közel párhuzamos a női test tengelyével.
 Az állatvilágban népszerű és általánosan elterjedt módszer a nőstények hátulról való meghágása. A nők is szeretik ezt, meg a férfiak is, mert kényelmes és élvezetes. Ilyenkor az Anya tachion ívelő pályán halad, azaz elkanyarodik az Atya tachiontól, ami oldalról és hátulról hatol belé. A kölcsönhatásról a sumer nyelvben külön ékírásjelek emlékeznek meg. Az egyik a „más” nevű, ami két egymásnak keresztbe tett ékjelből áll, a másik a „kúr”, ahol balról és fentről keresztezi az egyik a másikat, lásd a 2. ábrát.

A kúr-ás folyamata során jön létre a más-olat. Az Anya hullámterének taszítási vektorai igen erőteljesen kényszerítik visszakanyarodásra az Atya forrását. A behatolásnak ez a fajtája csak egyféle téridőhurok keletkezését teszi lehetővé, tehát nem jöhet létre az antipárja mellette. Ilyenkor az Atya csinálja meg a gyereket az Anyában. A nyelvünkben a „keresztbe tenni” kifejezés rokonértelmű a „kibaszik vele” kifejezéssel, ahol a baszni szó (tibetiül bjasz) azt jelenti: csinálni. Mert a gyereket csinálni szoktuk, nem gyártani, alkotni vagy készíteni. A csinálni szó viszont a folyamat csavarodására utal: a csi a csavarodó téridő hullámterének sodró erejét (az energiát) jelenti a kínai nyelvben.
A behatolás előre-hátra mozgást jelent, ami az előre haladás analógiája. A mozgás ismétlődő, ahogy a múltjába lépő jelenforrás is újra és újra meglátja önmagát a korábbi állapotában az időhurokban. A behatolás szó belépést jelent, bejutást egy (másik) helyre, aminek következménye a hat-olás, a Minden-hat-ó csinálása, aki hat-alommal (forráshellyel) rendelkezik, s ennélfogva hatalma van a teremtett világa felett. A szextett (olaszul: hatos) természetesen a szex csinálása (tevése).
Az időfizikai modelljeink között volt olyan, ahol a két Teremtőt szemből ütköztettük a számítógépben. Elvileg így két időhuroknak kellett volna létrejönnie egyszerre, egymás mellett. Az Atya az Anyában keltett volna egy Fiút (téridőt), míg az Anya az Atyában keltett volna egy Lányt (antitéridőt). A gyakorlatban azonban ez nem működik a tachionok taszítási vektorai miatt, amik kifelé mutatnak, de nem eléggé kifelé a sikeres visszakanyarodáshoz. A szemből való találkozás, akárcsak a franciázásnak vagy 69-esnek nevezett póz tehát lehet izgalmas és élvezetes, de ezen a módon nagyon nehéz lenne gyereket csinálni.
A külső nemiszervek mindkét nemnél idegvégződésekkel bőven ellátott, érzékeny területek. A tervezőjük ezen a módon kívánta biztosítani, hogy egyrészt odafigyeljünk rájuk szex közben, másrészt élvezni tudjuk az aktust úgy, ahogy az Isten számára is öröm forrása a teremtés. Tehát bárki bármit mondjon, az igazság az, hogy a szex nem bűnös és profán dolog, hanem a legszentebb aktus, amire csak (két) ember képes. Enélkül nem is létezhetne a fajunk, szóval a vallási dogmák és tiltások nélkül egész jól megvoltunk a kitalálásuk előtti évezredekben.
A női nemiszerv (hüvely) fizikailag nem előre néz (a gerincre merőlegesen), hanem inkább lefelé, és teljesen a combok között, azok védelmében található. A medencecsontok amik közrefogják, gyakorlatilag limitálják az átmérőjét, tehát egy szűk és nem tetszőlegesen nyújtható tartományról van szó, amit pontosan kell eltalálnia a behatolónak. A hüvely alapvetően a női test tengelye mentén haladva érhető el (a lábak között), tehát nem lehet oldalról beléhatolni. A behatolás irányszöge így szintén korlátozott.
A hüvely befelé vezeti a péniszt, egy rejtett és védett helyre, ami kívülről nem látható. Ezért hívjuk belső megtermékenyítésnek a folyamatot, mert a lényeg (teremtés) az időrendszerek mélyén zajlik, nem a felszínen. A hüvelyváladék mint síkosító, nedves, vizes közeg a mozgást könnyíti és egyben véd a kórokozóktól. Ha a pénisz már behatolt ide, akkor könnyű dolga van, mert a közeg megkönnyíti számára a mozgást. Az a tény, hogy a nőket meg lehet erőszakolni, egyértelműen jelzi, hogy a tachion típusú időrendszerekbe kívülről szinte akadály nélkül behatolhat egy másik időforrás, ha kellően határozott (elegendő a mozgási sebessége). Nem kell hozzá az Anya forrás engedélyét kérnie, sőt még tudnia sem kell feltétlenül arról, mire használják a testét (hullámterét).
A méhszáj izomzata ugyanakkor gyakorlatilag útját állja a pénisznek és a fertőzéseknek, vagyis nem engedi teljesen a jelenpont közelébe az Atyát (az Anya méhbe). A méh kifejezésünk analóg a mély-lyel, mivel az Atya nem juthat el az Anya időrendszerének mélyére. A két Teremtő ezért egymástól el van szigetelve. Soha nem érintkeznek közvetlenül, csak nagyon közel kerülnek egymáshoz a teremtési aktus szerencsés pillanata során.
A méhbe, illetve a petevezetékbe csak a spermiumok juthatnak be, a jelenpont másolatai, múltbeli képei. Az Atya dolga mindössze annyi, hogy a nemzés helyére vigye őket, ahol növekedésnek indulhat az új élet, a teremtés. A spermiumoknak út közben komoly akadályokat kell leküzdeniük, mert a hüvelyváladék savas, a méhszáj pedig csak akkor van nyitva, ha éppen termékeny a nő, és kellően felizgult, illetve ellazult, befogadó állapotban van.
Spermiumból mindig nagyságrendekkel több van, mint petesejtből. Mert sok lehetőség van elvileg az új életre, de ebből csak nagyon kevés teljesül be igazán és hoz gyümölcsöt. A megtermékenyítés pillanatában az első, legerősebb és leggyorsabb spermium győz, a többi hoppon marad és elpusztul. Vagyis a rendszer túl van biztosítva, hogy a gátló tényezők ellenére mégis jó eséllyel indulhasson az élet az Anya ölén. Az öl szavunk másik jelentése: ölni, pusztítani, mivel ahol élet születik, ott halandóság, halál is születik. A Teremtők nem élnek, csak léteznek, időtlenül. A teremtmények élnek, létezésük ezért időben és térben korlátozott. Nekik tehát az öl ad életet és ez is fogja megölni őket (az univerzumokat) a későbbiekben, ha megöregedtek.
A szexuális tevékenység, azaz a külső nemiszervek ingerlése lineáris és körkörös mozgatással történik, amik a két legalapvetőbb elmozdulási forma a teremtésben (futás és forgás). Kézzel húzogatjuk a bőrt a péniszen előre-hátra, ahogy az időszálon is mozognak a forráspontok (végigfut a moduláció a szálon). Közösüléskor szintén lineáris a mozgás: ki-be, váltakozó ritmusban az ejakuláció: kilövellés érdekében. A körkörös, forgó mozgáskomponens csak az élvezetet szolgálja. A makkon vagy a csiklón körben végzett ingerlés ujjheggyel vagy nyelvvel a jelenpont forgását imitálja. Élvezet nélkül nincs izgalom, izgalom nélkül nincs orgazmus és megtermékenyítés. A forgás tehát kulcsfontosságú eleme a teremtésnek.
Az orgazmus olyan túlfeszültség a testben, ami a túlingerlés következtében egy növekvő, gerjedő folyamat csúcsaként jelentkezik. Ekkor kirobban a visszafojtott energia a nemiszervből, lökésszerűen, több hullámban. A herékből kilövell a sperma (időforrások) egy hosszú útvonalon, hogy szálirányban elhagyja a rendszert. A kilövellés száliránya mindig egyféle, tehát nincs kétfarkú férfi, aki egyszerre két lyukba lenne képes behatolni.
Az egyes mitológiákban található kétágú pénisz egyértelműen az időhurok elágazási rendszerének szimbóluma: a törésponton megfigyelhető kétfelé hasadás modellezése. A férfiaknak azért van mégis csak egy pénisze, mert a teremtés (ejakuláció) csak az egyik irányban történik. Ez a jelenpont felé mutató ág, míg a múlt irányába vezető a semmibe vész az időszál mentén (nem alkalmas térszerán keltésére).
Az orgazmust ugyanakkor nehéz elérni puszta mechanikus ingerléssel, mozgatással, ha nincs mellette jelen a megfelelő pszichikai állapot. A tudati izgalom, amivel a hormonháztartás befolyásolható. A férfiaknál sokat számít az érzések mellett a látvány, vizuális inger is, mivel a közösüléskor elsősorban nekik kell látniuk, mit csinálnak. Ugyanígy az Atya tachion előbb látja meg az Anya tachiont, mint az őt. A nők számára ezért fontosabbak az érzések, érzelmek, mert ezek adott rezgésállapotot tükröznek, aminek megfelelő tartományon belül kell lennie a sikerhez (sebesség és irány).
Az erekció folyamata analógiát mutat az enegiakvantum megnövekedésével is, amikor az időhurok a behúzási tartományának felső határához közelít. Nagy köríven fordulnak meg a tachionok, mígnem valamelyik kiszalad a rendszerből (ejakuláció) és megszűnik vagy önállósul, új időhurkot generálva (megtermékenyítés). Az orgazmus után a nemiszerv elernyed, ahogy az időrendszer gerjesztettsége is lecseng és visszaáll a középértékre. Az ingerelhetetlenségi szakasz addig tart a férfinál, míg újra fel nem töltődik, tehát egy teljes ciklusidő kell a spermiumok legyártásához (a források újra felvillanásához).
A férfiak önkielégítése az a folyamat, amikor az időhurok rendszer önmagát másolja. Újabb energiakvantumok keletkeznek, amiket kibocsát a térbe, de nem lesz belőlük nagy, hosszú életű rendszer (gyerek). Ellenben ha a férfi a női testbe élvez bele a megfelelő helyen (lyukba, tartományba), akkor van lehetőség más dolgok keltésére (lélek és anyagi részecskék).
A női orgazmus sokban különbözik a férfiakétól. A nők lassabban izgulnak fel és lassabban csillapulnak le. Ez analóg azzal, hogy az anyagi részecskék a tömegtehetetlenségük (lustaságuk) miatt lassabban (gátlásosabban) reagálnak a változásokra. Több időhurok kavarog bennük, vagyis komplexebb a belső felépítésük (lelki világuk). A nők simán képesek egymás után több orgazmusra, ami a részecskék esetében a gerjesztett állapotnak felel meg. Ezt a fénykvantumok behatolása vagy külső ingerlése, dörzsölése idézi elő. Tehát egy részecske úgy is felgerjeszthető, ha megtömjük fénnyel, meg úgy is, ha megfelelő hullámtérrel kívülről rezonanciába hozzuk (megbombázzuk fotinókkal). A neutron bomlása protonra és elektronra ennek megfelelően analóg lesz a gyermek születésével.

5. A GYERMEK

A megtermékenyített petesejtet zigótának hívjuk, ami az osztódása során szedercsírává lesz a formai hasonlóság miatt. Ez a szeder a cselekedet gyümölcse, következménye. Maga a méh körte alakú, akár a nő dereka, míg a keblei érett barackok. Így a nő a gyümölcs érlelését testesíti meg több szinten is. A gyümölcs a táplálék, ami eteti az élőlényeket és ezzel élteti őket. Ennek megfelelően a teremtmények az Anya hullámterének tápláló hatásától függenek, a szülői közegtől.
A szedercsírát alkotó őssejtek differenciálódásával veszi kezdetét a magzati test kialakítása. A teremtmény (térszerán) ennek megfelelően különböző másolatokat szül magából, sokféle időrendszert keltve a működése során, ahogy létrehozza az univerzumot. Másolati szerinókat, fotinókat, később pedig részecskéket generál, amik a világának testét fogják alkotni. A test növekedése hosszú és bonyolult folyamat, de nem tart a végtelenségig. A fák sem nőnek az égig, ahogy az emberi test is kifejlődve 150-250 centiméter közti magasságot ér el normálisan. Ugyanígy a világtojásnak is van egy optimális átmérője, ahol leáll az anyag tágulási folyamata és csupán a hullámtere terjed tovább a káoszba.
A magzatkezdemény vagy beágyazódik a méhbe (megtapadva ott) vagy nem megfelelő a közeg és akkor óhatatlanul elpusztul, kilökődik. Ennek megfelelően az őskáoszban is lehetnek olyan veszélyek, amik nem tesznek jót a növekvő univerzumnak, amely két élvonali időszálon keresztül kapcsolódik a teremtőire. Az Atyára a tűzvonallal, az Anyára a köldökzsinórral. Ezen veszélyekről sajnos még nagyon keveset tudunk. A gyermek a szülő testéből táplálkozik, miközben növekszik a magzatburokban (téridő) és egész teste a magzatvízben (a téridő vizében) úszik. A magzatvíz biológiailag nem anyavíz, bár az anya véréből, testéből van, mivel másmilyen összetételű (szerkezetű).
A születés folyamatát úgy hívjuk, hogy elevenszülés. Az eleven szó jelentése angolul 11, mert a 10 okforrás után a 11. pont a térszerán lesz a létezésben. A teremtmény idővel akkorára nő, hogy már csak az Anya külső zónájában fér el a továbbiakban, a testen (belső zónán) kívül. De továbbra is gondoskodásra, táplálásra, védelemre és nevelésre szorul. Az anya teste az Anya tachion toronyzónájának elejét jelenti, amely alkotóképes, tehát a forrástól számított 7. - 8. eseményhorizontig tart.
Átlagosan minden 80. alkalom ikerszülés az embernél, ami lehet egypetéjű (két univerzum egyszerre jön a világra) vagy kétpetéjű (ekkor mindig fiú és lány az eredmény, tehát téri és antitéri univerzumok egyaránt születnek). A méhen kívüli terhesség, vetélés, abortusz, koraszülés, halvaszületés, genetikai rendellenességek és a császármetszés mind a teremtési paraméterek elégtelenségének, hibás beállításának következményei. Az, hogy az Anya számára nehéz és fájdalmas a kihordás, nyilvánvalóan mutatja a rendszerben lévő aszimmetriát. A két szülő nem egyformán éli, tapasztalja meg ugyanazon esemény látszatát, amikor az esemény időhullámai elérik őket vagy az időszálakon át eljut hozzájuk az élmény.
Az újszülött csecsemő első dolga felsírni, s nem csupán a levegővétel miatt, hanem mert a szülőcsatornán való keresztülnyomakodás sokszor igen kellemetlen, fájdalmas élmény. Aki szül, az szűk lyukon erőlteti át a gyermekét. Ezután normális esetben (nem kórházban) az újszülöttet nyomban az anyja mellére fektetik, hogy megismerkedjenek egymással. Ilyenkor a gyerek ösztönösen a csecsbimbóra tapad, hogy tejet (vizes jellegű tápláló folyadék) szopjon.
A születés, majd a felnövekedés és végső soron az egész élet a gyermek számára sok veszéllyel és fájdalommal jár, mert a külvilág folyamatosan háborgatja az információs rendszerét. Folyamatosan alkalmazkodnia és tanulnia kell, eligazodni egy ellentmondásokkal teli világban, ahol alapvetően csak magára számíthat. A szülei segítsége fokozatosan csökken ahogy telik az idő, mert egyre messzebbre kerülnek egymástól. A térszerán is elsodródik a végtelenbe a Teremtőktől, ahogy a férfi és nő is hajlamos rá, hogy a házasság (nász) után eltávolodjon, elváljon egymástól.

6. A CSALÁD

A teremtményről elsősorban az Anyának kell gondoskodnia. A gyerek az ő szoknyája (kúpos hullámtere) mögé bújik félelmében a külvilág (ismeretlen) elől. Az érzéseink is inkább az anyánkhoz kötnek minket, főleg mivel az apa általában távol van az otthontól. Az ott-hon a hon (élettér, haza) helye. Az apa a külvilágban dolgozik, s csak a munkájával (mögöttes hullámterével) biztosítja a család megélhetését. Elsősorban a gyerek érdekében, mert a nő meglenne önállóan is, mint szuverén létező (egy normális, egyenjogú társadalomban). Ezen nőies kötődés analógiájaként van a jobbos csavarodású téridő univerzumunkban a szív, az érzések központja, az éltető keringés közepe a test bal (női) oldalán.
A klasszikus jog szerint a gyerek anyjának kiléte mindig biztos. Az apa lehet bizonytalan, mert nem állapítható meg alaposabb, aprólékos vizsgálatok nélkül (DNS szál, azaz származási időszál vizsgálat), hogy ki volt az. Főként tehát az Anyai időtérnek kell megtartania a gyermeki rendszert a puszta létében. Ha az apa elhagyja a családot, azt a gyermekek könnyebben kibírják, mintha az anya távozna el. Ha az Anya hullámtere nem megfelelő, akkor a gyermek meghal, megnyomorodik, sérül, függetlenül attól, hogy az Atya hullámtere milyen lett, hogy változott a teremtés után. Az apánál viszont csak a nemzés előtti egészség számít, hogy a megtermékenyítés előtt és közben jók legyenek a spermiumai.
Azon kultúrákban, ahol az ősök tudták a teremtés titkait (pl. hun, magyar), az emberek neve a vezetésnévvel kezdődik, mert a vezetéknév a családnév, a családfa jelölője. A név a lokális rendszer (teremtmény) egyedi azonosítója, ami alapján megkülönböztethető az összes többi dologtól. A teremtésben ez az aszimmetrikus információ tartalom, ami egyedivé teszi a lényeket. A családfa ennek megfelelően azonos az Életfával, amire mindenki fel van fűzve időszálasan. A vezeték az időszál, ami összeköt az ősökkel, a más időkben létező elődökkel, illetve az utódokkal, és a leszármazás folytonosságát jelzi. Azt, hogy ki kinek a fia, teremtménye.
A keresztnevet a születése után kapja az ember, amikor megkeresztelik, hogy önálló életet kezdhessen. A keresztség az emberi közösségbe való felvétel, a befogadás szimbóluma. Mivel az egyenesen (szál) egy pontot úgy határozunk meg, jelölünk ki, hogy keresztben húzunk rá egy kis vonalat. Ráteszünk egy keresztet. Ez jelöli a jelenpont helyét, a családfa időszálán azt a pontot, lelőhelyet, amit az adott személy épp elfoglal és ahonnan az ő élete kezdődik a teljes életfolyamaton belül.
A halála után az embert törlik az élők sorából, nyilvántartásából (ahol számon tartották), csak az emléke marad meg a környezetében egy véges ideig, majd az is elfelejtődik rövidebb-hosszabb idő múlva. A reinkarnáció során, amikor egy új helyre és új időbe csatlakozik be az illető, hogy folytassa az életfolyamatát, új nevet kap. Tehát nem a régit folytatja, ahogyan az emlékei is törlődnek és informetriailag új életet kezd.
Ha egy szülőnek több gyereke lesz, többfelé ágazik az időszála, s csak a vezetéknév köti össze a gyerekeket. Azért viseljük helyesen csak az apa vezetéknevét, mert az Atya az, aki gyereket csinál a nőnek. A teremtésnek tehát Ő az oka, Ő felel érte (a keletkezéséért). Ha aztán ez a teremtés nem tetszik nekünk, akkor Ő az, akit szidni szoktunk miatta, mint felmenőnket. A káromkodásainkon ez pontosan látszik, az Isten nemiszervének emlegetésekor. Ellenben ha olyan dologgal találkozunk, aminek a létét, fennmaradását rossznak találjuk (pl. egy másik embert), akkor nem az apját szidjuk, hanem az anyját, mert az tartja meg létében. Elküldeni valakit az anyjába azt is jelenti, hogy menjen el az eseménytérből, ahol zavaró hatást fejt ki. Hagyja el a téridőt és ugorjon ki a nemtér-nemidőbe (az Anyába). A káromkodásaink időfizikai, ezoterikus jelentésével egy külön írásban foglalkozunk részletesen, lásd: Káromkodásaink titkai, 2008.

7. TOVÁBBI HASONLATOK

A következő analógiákban a nő képviseli az anyagi részecskét, tágabb értelemben a barionokat (a neutron sorozatot). Az Anya a balos csavarodása okán lesz az anyag keltője. Ő egyben a tardion szimbóluma is (VÍZ, gömb alak). Az anyag passzívan állja az energia (fény) rohamát, ostromát (a hódítást). A részecskének kisebb-nagyobb rések vannak a felszínén (a THZ-k nagyobb, összefüggő rétegei között), alakja gömbölyű, kerekded. Puha azaz rugalmas a teste, ami egy befogadó időtartály a fény számára.
A nő a szexuális izgalom, ingerlés hatására kipirul (fölmelegszik), emelkedik a gerjesztettségi szintje. Megduzzadnak a nemiszervei (szeméremtest és a mellek), de a méretnövekedés parányi, nem igazán látványos dolog. A lábainak szétvetése a férfi befogadásához a részecske felszínjelenségét okozó THZ-k réseinek nyitódásával analóg. Ez oda-vissza működik, mert nem csak a behatoláshoz kell a terpesz, hanem az ürítéshez is (gyerekszülés, salakanyagok).
Egy nőnek két módon lehet gyereke, ahogy egy részecske is két módon bontható fel.
1. Ha felcsinálja egy férfi, sok spermát (fényt) bocsátva bele, amivel felgerjeszti a testét (neutront). Ez történhet mesterséges megtermékenyítéssel is, ami lényegében ugyanaz, csak több résztvevő jelenlétét igényli a két főszereplő mellett, továbbá nem olyan élvezetes.
2. Ha szűznemzéssel a szentlélek (szent szellet, azaz világéter, végső soron az Isten) valahogy rezonanciába hozza és „kirázza” belőle a gyereket. Ez a gyerek nem apától való, tehát tiszta (fénytelen) lesz. Alapvetően másféle, mint a többi (hagyományos szexuális úton fogant) gyerek. A szűznemzéssel született gyermek „fénytelensége” nem azt jelzi, hogy sötét, hanem hogy ő nem fény, hanem hullám-tér által csinált létező (testbe szállt isten, avatár). Ahogy az isteni nagylélekben sem fotinó van, hanem szerinó. Ezt a témát még feltétlenül kutatnunk kell, mert itt van elrejtve a teremtőgép működésének fizikai alapelve.
Egy speciális térrezgéssel lehet a nőt szűzen, bármiféle férfi spermájának behelyezése nélkül más állapotba hozni, terhessé tenni. A terhesség szó nem csak arra utal, hogy a női test növekvő terhet kénytelen cipelni, hanem arra is, hogy a részecske tömegjelensége és forrásainak száma megszaporodik a gerjesztés hatására. Ettől az átmérője is megnő egy kicsit, de nem jelentősen (csak „pocakos” lesz). Ezen analógia szerint a Megváltó (Istenfiú) nem közönséges részecske lesz, hanem jóval nagyobb: lélekbarion. Talán ezért keletkeznek a gyorsítókban mezonok, óriás részecskék, amik gyanúsan nagy tömegűek, de általában nem stabilak, mert a fizikusok még nem értenek hozzá, hogyan kell stabilizálni az önkeltési rendszerüket. Lelket szülni egyelőre csak az Isten képes.
A nők többszörös orgazmusa és a több gyermek szülésére való képessége azt jelzi, hogy ciklikusan ismételt gerjesztéssel az anyag szaporítható, sokszorozható. Az iker terhesség ebben az értelemben a vegyértékelektron jelenségre ad egy érdekes megoldást, amikor egy neutronból egyszerre két helyre látszódik kiugrani az elektronja.
Ha a nő lányt szül, abból később szintén nő lesz. Így lehetséges, hogy a neutron osztódásához elég a belőle kiszakadó elektront valahogy arra késztetni, hogy maga köré lássa a protonját. Akkor két neutron (pontosabban két hidrogén atom) lesz az eredmény. Vagy esetleg kétpont oszcillációval kell szétrázni a neutront? Ezt még nem tudjuk.
A férfiak magányos lények, szeretnek kóborolni, sok nőt meghágni az életútjukon. A nők ellenben fészekrakók, akik családot, otthont, biztonságot keresnek, amihez férfira van szükség, hogy védje és segítse őket. Ennek megfelelően az anyag akkor tud atomokká, kristályrácsokká, molekulákká összeállni, ha megfelelő a hullámtere, ami a hőmérséklettől függ (a benne lévő fénytől). Ha beleesik a nőbe a férfi (a fotinó bele esik a neutronba), akkor benne van (a házasság csapdájában), többé-kevésbé tartósan az anyagba zárva.
Egy férfi egyszerre csak egy nőben lehet benne fizikailag, de egy nőbe több férfi is belehatolhat egyszerre a sok lyukán keresztül vagy egymás után a változatosság kedvéért. Ha egy férfi több nőt megdug, akkor tudja, hogy ha valamelyiknek gyereke lesz, az valószínűleg tőle van, amennyiben mással nem voltak a nők. Ha egy nő több férfival hál egy cikluson belül, és teherbe esik, sosem tudhatja igazából (genetikai vizsgálat, azaz időszál nyomkövetés nélkül), hogy kitől lett a gyerek. Mindezek alapján meglehetősen furcsa, hogy az emberi társadalomban nem az atomfizikailag normálisnak számító többférjűség terjedt el, mint praktikus családforma, hanem a monogámia, illetve az abnormális többnejűség.
Az időfizikai modellek alapján egyértelműen jobbnak látszik a sok férjűség a sok nejűségnél. Jobbak az esélyei az utódoknak, ha sok apa vigyáz rájuk és az anyára. Egy férfi számára nagy anyagi megterhelést jelent több nőről és gyermekeikről gondoskodni, ezért ez a módszer a mai napig a gazdagok kiváltsága maradt. Ellenben ha több férfi gondoskodik egy nőről, aki a gyermekeik anyja, akkor a család lényegesen jobb körülmények között élhet, és a nő lehet főállású anya. Nem kell dolgoznia, foglalkozhat az otthoni teendőkkel.
Ha tehát az anyagi (anyai) világban a matriarchátus a kifizetődőbb, sikeresebb, akkor érthető, miért olyan rossz és szenvedéssel teli a mi patriarchális társadalmunk. A földi mennyországból ezért lett pokol évezredekkel ezelőtt. A férfiuralom a fény eluralkodását jelenti az anyagon, ami pusztítólag hat a világra. Mivel mindig több a férfi, mint a nő (adott időszakon belül némileg több születik egy populációban), ráadásul több lány hal meg a rossz életkörülmények miatt (főleg a fejlődő országokban), a társadalomban megnő a lokális fénysűrűség. Az agresszív férfiak által gyakorolt nyomás, ami általános erőszakhoz vezet. A nőkkel szembeni erőszak, valamint a rendszeres háborúzás az „elszabadult” férfiak miatt van, akik szexuálisan többnyire kielégületlenek.
Egy nő sokkal nagyobb szexuális teljesítményre képes, mint egy férfi, ezért is lenne célszerű bevezetni a többférjűséget, hogy kiegyenlítődjenek a különbségek. Mert a férfiak mindig akarják a szexet, a nők viszont mindig tudják csinálni. Csak férfihiány esetén szabadna megengedni az egyférjűséget vagy a többnejűséget, hogy a populáció minél hamarább pótolhassa az elveszített emberanyagot. Talán azért olyan izgató és népszerű, titokban vágyott dolog a gruppenszex (1 nő 2 férfi, 1 férfi 2 nő és egyéb variációk), mert rámutat a célszerű lehetőségekre. A párosodási szokásainkat sajnos társadalmi szinten nem az aktuális szükségleteinkhez igazítjuk, hanem különféle törvényekhez, vallási előírásokhoz. Ez tipikus példája annak, hogy az ember csak a környezetét (növényeket, állatokat) tudja jól szabályozni, saját magát nem.
A természet ezért a hímjeink túlszaporodását nem csak az agresszión keresztül igyekszik lekorlátozni, amihez a háborúk ideális eszközt jelentenek, hanem úgy is, hogy a férfiak korábban halnak meg. Kevésbé bírják a szenvedést, fizikai fájdalmat, mint a nők és főként ők az elhanyagoltak, lepusztultak a megfelelő (női) gondoskodás hiányában. A férfiak közt több a beteg, a hajléktalan, a bűnöző, az öngyilkos, a szellemi fogyatékos (de a zseni is), a génhibával született, s mindez a nem egyforma nemi kromoszómákra (XY) vezethető vissza.
A férfiak hajlamosak csoportba, hadseregbe, bandába tömörülni, amelyek a belső fegyelem, kikényszerített rend miatt ütőképesek és veszélyesek. Ez megfelel a lézersugárnak (koherens fotinóáram). Több férfi könnyebben hajlik a másokkal szembeni erőszakra, mint egy. A magányos fotinók szintén veszélytelenek az anyagi részecskékre, ellenben a lézersugár roncsolja az anyagot a koncentrált becsapódások lökései miatt. A háború és a kollektív erőszak tönkreteszi a családokat. A túl sok fény ugyanígy túlgerjeszti az anyagokat. Először a molekulákat és atomrácsokat szakítja szét, majd az atomok ionizálása és szétbomlasztása után megsemmisíti a részecskéket is. A háborúval együttjáró nélkülözéseket a hátországban inkább a férfiak élik túl, míg a nők és gyerekek gyorsabban elhullanak. Az anyag annihilálódása után a belezárt fotinók megmaradnak és szabadon szétrohannak a környezetbe.
A matriarchális társadalmak ezen modell szerint stabilak és változatlanok, az életet védők, amik lassan változnak és nyugodtabb életet kínálnak az egyedeknek. Míg a patriarchális társadalom változékony, folyton fejlődő, háborúzó, veszélyes, halálos, aktivitástól túlfűtött jellegű, ami a nőkre és gyerekekre jelent főként veszélyt, nem csupán a férfiakra.
Jelenleg a Földön mindössze egyetlen kis népcsoport van Tibetben, a kínai határnál, akiknél fennmaradt a matriarchális berendezkedés. Ők a moszók, akik az Istennőt tisztelik és dacolnak a helyi kormányzat patriarchális elnyomásával. Miután az egyneműek házasságát, a mesterséges megtermékenyítést és a klónozást a társadalom kezdi megtűrni (ha nem is elfogadni), a következő lépés a matriarchátusból fakadó együttélési formák törvényi engedélyezése (legalizálása) lesz – remélhetőleg a mielőbbi jövőben.

8. A KLIMAX

Az ember testi életében az öregedés kezdete egy klimaxnak nevezett tünetegyüttessel jár együtt. Ez mindkét nemnél föllép, de a nőknél erőteljesebb, mivel megszűnik a termékenységre, gyermekvállalásra való képességük, míg a férfiaknál a nemzőképtelenség fokozatosan alakul ki. Ez fizikailag és lelkileg is megváltoztatja az embert és hatásában hasonló viharokat okozhat, mint a pubertás.
A folyamat hasonló az okforrások teremtésre való alkalmasságának megszűnéséhez, amit a hullámterük megváltozása eredményez. A Nagy Anya hullámtere a forrástól távolodva alkalmatlanná válik arra, hogy a belerohanó tachionok forrásrendszereket szüljenek benne. A Nagy Atya tachionkúpja az őskáoszból való kifelé rohanás során fokozatosan laposodik el, ahogy csökken a sebessége. Sosem lassul tardion sebességre, tehát jellegében mindörökre „férfi” tulajdonságú marad, csak már „nem áll olyan keményen az időkígyó farka”, hogy újabb másolatot generálhasson.
Az életben a gyerekek felnövekedésével és kiteljesedésével együtt a szülők megöregszenek, s átadják helyüket (és szerepüket) az utódaiknak. Ugyanígy a lelkeknek is van egy öregedési folyamata, mert sok ezer testetöltés után telítődik a tárolórendszerük információkkal. A rengeteg felhalmozott tapasztalat teszi öreggé a lélekbariont, nem a fizikai elhasználódás. Az öreg lelkeket már nem vonzza, nem izgatja annyira a testi lét, hogy vágyjanak rá. Csökken az aktivitásuk, miközben a bölcsességük nő, s a megvilágosodás elérése után végül leáll a lelki fejlődésük a megvalósítható legjobb állapotban. Ekkor vagy visszaolvadnak a teremtőjükbe, és befejezik az önálló életüket vagy információs visszafiatalítást végeznek rajtuk a fenntartók (angyalok), az emlékeik részleges törlésével. Ezekről a háttérben futó karbantartási folyamatokról azonban egyelőre nem sokat tudunk.
http://esemenyhorizont.uw.hu