Gyorsan és nagy erővel beindult az amerikai médiát totál ellenőrzése alatt tartó zsidó médiagépezet, és a pár nappal ezelőtt letartóztatott New Jersey állambeli polgármesterekről, rabbikról, és zsidó "üzletemberekről" szóló hírek hirtelen eltűntek az amerikai és a világsajtóból. Így aztán a Vinczematyi-féle hiteltelen MTI és a mögötte lihegő honi lakájsereg is mélyen hallgat a témáról.
Pedig az Európai Unióba igyekvő ázsiai terrorállam által irányított illegális nemzetközi szervkereskedelem nem újdonság, az egészséges szellemű független sajtó már hosszú évek óta folyamatosan cikkezik róla. A Szent Korona Rádió egy tavaly novemberben megjelent hasonló témájú cikkében (lásd a cikk végén a kapcsolódó linket) is történt utalás arra, hogy az illegális nemzetközi szervkereskedelmet izraeliek irányítják, még a kommunista Kínában beszerzett "nyersanyagot" is többnyire zsidó cégek terítik szét a világban.
A sok ott lakó olasz származású maffiózó család miatt New Jersey államot már a nagy sikerű Sopranos filmsorozat előtt is State of Mafia-nak hívták, de a sok oda költözött izraeli és egyéb országokból beömlött zsidó bűnöző miatt ma már csak State of Jew Jersey-ként emlegetik. Gyakran az amerikai sajtóban az USA-nak USRAEL, New York városának Jew York City, a szervkereskedő zsidóknak International Jewish Transplant Mafia a neve. (És ha nem áll a sarkára a magyar nép, akkor Magyarországot két évtizeden belül State of Hunrael-nek, fővárosát angolul Jewapest-nek, németül Judapest-nek fogják hívni - Jack Corn)
A most lebukott zsidó bűnbanda tagjai közül többen is Jew Jersey-ben laktak, és a jó szervkereskedelmi érzékkel megáldott rabbik elsősorban az ottani zsinagógák látogatói között kutakodtak vesebeteg kuncsaftok után. Az FBI már évek óta nyomozott utánuk, de a zsidó bűncsoport tagjai az összeköttetéseik révén mindig időben fülest kaptak, ezért aztán sokáig nem sikerült semmit rájuk bizonyítani. Aztán jött Solomon Dwek. (Jól jegyezzük meg a derék zsidó nevét, mert lehet, hogy előbb-utóbb ő is az ingatlanos fajtársai után költözik az izraeliek által kolonizált Magyarországra - Jack Corn)
Solomon Dwek egy átlagos csaló és hazug zsidó ingatlanfejlesztő/kereskedő, aki az amerikai PNC Banktól különböző álberuházások ürügyén 51 és fél millió dollárt lopott. Miután lebukott, ritka esetként vádat emeltek ellene, és úgy nézett ki, hogy 30 évig nem keveredik a rendes emberek közé. Robert Muellernek, az FBI főigazgatója engedélyével azonban két évvel ezelőtt alkut kötött a hatóságokkal: vállalta, hogy fajtársai ellen dolgozik, beépül a New Jersey-i zsidó szervkereskedő és pénzmosó bandába és a büntetés csökkentése fejében informátorkodik egy kicsit
A nagy fejű Salamon igyekezett megbízói kedvében járni, pedálozott, ahogy bírt, mert azért a Sing Sing nem olyan jó hely - annál sokkal jobb esténként a nehéz munkában megfáradt zsidó férfitestet egy izraeliek pénzén orosz/ukrán/belorusz bűnbanda által Amerikába becsempészett kelet-európai fehér bőrű szexrabszolga lány kiszipolyozott testén megpihentetni. Emellett Dwek úr - ezúttal az FBI és az IRS (adóhivatal) figyelő szemei előtt - veseközvetítéssel két év alatt több mint 3 millió dollárt halmozott fel, aminek nagyrészét zsidó szokás szerint előbb adómentes amerikai és izraeli zsidó alapítványok nevére, majd a közvetítői jutalék levonása után a saját számlájára utaltatta.
A vesék fekete piaca
A veseügyi főszervező Levy Izhak Rosenbaum rabbi ennél sokkal többet keresett. Rosenbaum mellett néhány más, most vád alá helyezett zsidó "üzletember" két vesecsere és pénzmosás között mellékállásban néger, mexikói és Puerto Rico-i illegális munkásokat (hogy ne kelljen adót és tb-t fizetni) minimális készpénzért dolgoztatva Gucci táskákat hamisított és nagy haszonnal hozott forgalomba a számtalan zsidó tulajdonban levő Brooklyn-i és Queens-i olcsó boltban.
Rosenbaumék 10 ezer dollárt fizettek Izraelben egy friss emberi veséért, és kis haszonnal, 160 ezer dollár készpénzért adták tovább. A rászorulóknak 80 ezret kellett előre kifizetni.
A kioperációt ők is izraeli kórházakban, legtöbbször az izraeli egészségügyi minisztérium közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó és a Tel Aviv-i orvosi egyetem Sackler karának keretein belül működő Greenberg Institute of Forensic Medicine orvosi műtőiben végezték. A dr. Yehuda Hiss vezette Greenberg Intézet Izrael egyetlen ilyen jellegű. ún. medicolegal szolgáltatást nyújtó intézménye, ahol évente kb. 2500 hullát "vizsgálnak" meg. Az izraeli börtönökben elhunyt palesztin foglyokat is ebbe az "orvosi" intézménybe szállítják, és a hozzátartozók gyakran csak az "ismeretlen körülmények között" vagy "váratlanul" vagy "szökés közben agyonlőtt" vagy "szívrohamban elhunyt" foglyok némi maradékát kapják vissza.
A beoperációt főleg az egyik New York-i zsidó kórházban, a Mount Sinai kórházban végezték a beavatott és Rosenbaum által készpénzben lefizetett megbízhatónak számító zsidó származású orvosok. A műtétek előtt és után extra ezrekért ők gyártották a megfelelő orvosi igazolásokat is.
Az izraeli donorok többnyire szegény színesbőrű vagy Kelet-Európából bevándorolt zsidók vagy arabok voltak, nem egy esetben a börtönökben halálra kínzott fiatal palesztin férfiakból operálták ki a szerveiket, amiket száraz jégbe hűtve, orvosi gyorspostával repítettek New Yorkba.
A pénz nagyrészét Saul Kassin, a zsidókkal kiválóan ellátott New York City Brooklyn városrészében található Shaare Zion zsinagóga főrabbija, Eliahu Ben Haim, a New Jersey állambeli Deal kisvárosban található Ohel Yaacob zsinagóga főrabbija, Edmond Nahum a Deal-i zsinagóga beosztott rabbija, Mordechai Fish, a Brooklyn-i Sheves Achim zsinagóga főrabbija és Lavel Schwartz rabbi tette el.
A rabbik a zsinagógákban és magánlakásokban halmozták fel a pénzt, és ott osztották el a kenőpénzeket is. A maradékot müzlis dobozokban tárolták, majd alkalom adtán több bankon keresztül hónapokig futatták, hogy tisztán kerüljön amerikai, izraeli és svájci bankszámlájukra. A szervkereskedő zsidó bűnbanda tagja volt még Arye Weiss, Shaul Amon, Yeshayahu Ehrental, Schmulik Cohen, Levi Deutsch, Binyomin Spira, Yolie Gertner, David Goldhirsh, Abe Pollack, Naftoly Weber, Moshe Altman, Itzak Friedlander és Shimon Haber.
A fenti eset csak ritka fehér hollónak tekinthető, mert a legtöbb szervkereskedelmi bűnügy soha nem került, és a jövőben sem fog nyilvánosságra kerülni. A zsidó vallás tiltja, hogy egy zsidó szerveket adjon egy gójnak, és a Talmud nem engedélyezi a fordítottját sem - de hát ugye az élni akarás a zsidókban mindig nagy és leküzdhetetlen érzés volt, ezért a zsidók megtalálták a módját, hogy a kedvükre csavarják ki még a saját törvényeiket is. Így aztán Izraelben egy - állítólag ritkán alkalmazott - 1953-as törvény (Anatomy and Pathology Act of the State of Israel) engedélyezi az Izraelben dolgozó orvosoknak, hogy életmentő esetben rokoni hozzájárulás nélkül vegyenek ki szerveket a friss hullákból. Ez összhangban van azzal az ősi zsidó törvénnyel, hogy a zsidó életek megmentése mindenek felett áll.
Izraeli, amerikai és orosz zsidó szervkereskedők adják-veszik a pácienseket és a donorokat a szerveikkel egyetemben Afrikában, Közel-Keleten, Európában, (nagyrészt a szegényebb keleti és déli országokban) Törökországban, Indiában, Bangladeshben, Oroszországban, a volt szovjet köztársaságokban, a Fülöp-szigeteken, Malajziában, de a kedvenc vadászterületük mostanában Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe és főleg a Kínai Népköztársaság. Zsidó kézben levő donor klinikák működnek többek között a Cseh Köztársaságban, Dél-Afrikában, Romániában, Bulgáriában, Moldovában, Ukrajnában, Grúziában és Oroszországban. A szervkereskedelem mellet zsidó kézben és izraeli irányítás alatt van a szintén illegális őssejtkezelés és kereskedelem az illegális nemzetközi petesejt kereskedelemmel együtt. Magyarországon "emberi test tiltott felhasználása" vádjával a közelmúltban fogták el egy nemzetközi őssejtkezelő orvosi bűnszövetkezet néhány tagját. Ők halott csecsemőkből és párhetes korban elabortált magzatokból nyerték, majd adták-vették és használták fel a Magyarországon is tiltott őssejtbeültetésekhez a szükséges sejteket. Az izraeli utasításokat mindig hűen követő budapesti bábkormány és erőszakszervezetei a most lebukott amerikai zsidó vesekereskedők ügyéhez és a romániai zsidó petesejt kereskedők ügyéhez hasonlóan nyomban elkezdte a ködösítést és a bűnözők kimosdatását.
Ha szükséges, akkor a zsidó vevőt az izraeli vállalkozó házhoz is szállítja, hogy az a saját szemével is megnézhesse vagy megtapogathassa a donorját. Avirham Y., egy gazdag jeruzsálemi zsidó egészen Grúziáig repült, hogy szemügyre vehesse azt, akitől az új veséjét vette. "Nekem nem kellett az Izraelben halottakból kivett döglött vese, azokat sokszor a robbantások következtében, vagy a busz alatt meghalt emberekből szedik ki, akik talán már órák óta az utcán feküdtek (...) én Grúziában találkoztam a donorommal, szép, erős, 22 éves paraszt férfi, pont olyan volt, mint amilyet elképzeltem magamnak" - nyilatkozta a szimpatikus zsidó Nancy Scheper-Hughes-nak, a kaliforniai egyetem munkatársának. Scheper-Hughes kisasszony tanulmánya az izraeli illegális szervkereskedelemről a The Courier 2001 július/augusztusi számában jelent meg.
Egy 43 éves gazdag Tel Aviv-i zsidó esetében jó pénzért a fél világ megmozdult: egy Los Angeles-i zsidó szervügynök, aki talált egy megfelelőnek tűnő szegény szicíliai olaszt, és aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy eladja az egyik veséjét. Fontos szerepet játszott egy jordániai közvetítő, aki elintézte, hogy a műtétet Törökországban végezzék el. Az izraeli szervkereskedő cég a kaliforniai nevére bérelt egy különgépet, amely a Ben Gurion repülőtérről egy egész orvoscsoporttal és nővérekkel a fedélzetén repült Isztanbulba, ahol az izraeli orvosok beépítették a páciens újonnan vásárolt veséjét. (The New York Times Magazine, 2001 május 31.)
Szintén Nancy Scheper-Hughes írt arról egy másik tanulmányában, hogy a zsidó emberkereskedők sokszor emberrablókat bérelnek fel, hogy Braziliában, Bulgáriában és Romániában (az utolsó kettőben többnyire cigány származású) gyerekeket raboljanak el, vagy vegyenek meg a szüleiktől/rokonaiktól és egy előre megbeszélt országban és helyen öljék meg őket. Gyakran előfordult, hogy a zsidók álörökbefogadási ügynökségeket létesítettek a harmadik világ országaiban, ahonnan az "örökbe fogadott" 10-14 éves gyerekeket külföldre vitték és a várakozó donor közelében dróttal megfojtották. A közelben levő rendelőkben aztán azon nyomban kiszedik a még meleg friss és üde szerveket, és a futárok már szállítják is Izraelbe, vagy egy közeli városba, ahol a várakozó beteg megkapja a megölt gyermek veséjét, vagy egyéb zsenge szervét. Amíg a brazil kormány közbe nem lépett, addig a zsidó szervkereskedők 1985 és 1990 között évente 3000 (hetente durván 58-60) gyereket vittek ki az országból, és ezek közül több mint 2000 került különböző módon Izraelbe. A többi országból Izraelbe vitt gyerekek száma ismeretlen.
Scheper-Hughes riportját akaratlanul is megerősítette az izraeli Haaretz újság 2001 december 12.-i számában megjelent írás, amely az izraeli zsidók romániai "örökbefogadási" gyakorlatával foglalkozott. A cikk szerint a zsidó "örökbefogadási" ügynökségek és zsidó "üzletemberek" Romániában (Nyugat-Romániában, tehát Erdélyben) is megjelentek, és ezeknek a törvényellenes működése a sok lakossági panasz nyomán végre a korrupt romániai hatóságoknak is szemet szúrt. A bukaresti szociális és munkaügyi minisztérium levélben kérte az izraeli nagykövetséget, hogy adjon át egy listát azokról a Romániából örökbe adott és Izraelbe vitt gyerekekről, akiket az utóbbi években Izraelben élő "nevelő szülők" "fogadtak örökbe." (hogy a románoknak miért nincsen erről saját nyilvántartásuk, és miért kell utólag egy valószínűleg hamisított adatokkal teli izraeli válaszra várniuk, arról nem szól a fáma) A román minisztérium végül a vizsgálat végéig felfüggesztett minden izraeli vásárlók által folyamatban levő "örökbefogadási" ügyet.
A moldovai Minghia falu nyomorultul szegény lakosainak egyetlen komoly pénzkereseti forrása a vese eladás volt. A faluban 14 fiatal, 20-32 év közötti férfi adta el a veséjét izraeli "üzletembereknek", egy bizonyított esetben pedig a zsidók egy frissen végzett mérnökből tudta és akarata ellenére egyszerűen kilopták a veséjét. Sergei T.-t munkavállalási ígérettel Isztanbulba csábították, a munkát azonban nem kapta meg, mert "az állást már sajnos betöltötték." Azt mondták neki, hogy a hazafelé tartó repülőjáratra csak akkor tud pénzt szerezni, ha ad egy kis vért. Elaltatták, és mikor felébredt a "véradásból", akkor egy égő érzetű, fájdalmas, szép hosszú vágást talált a bal oldalán. A világ egyetlen nyíltan rasszista és fajgyűlölő terrorállamából érkezett orvos közölte vele, hogy most már csak egy veséje van, és felajánlott neki 3000 dollárt. Ha nem fogadja el, akkor kiteszik a török magánklinikából az utcára, és beszüntetik az utókezelését. Sergei elfogadta az ajánlatot. Törökországban a török egészségügyi hatóságok tudtával az izraeli piac kielégítésére mind a mai napig virágzik az ilyen fajta szervkereskedelem. A donorok zömmel Anatóliában, belső Törökországban élő szegény sorsú emberek, a vevők 97 százaléka amerikai és izraeli zsidó. A zsidók általi veseigény és vásárlás már odáig fajult, hogy képmutatóan aljas és felháborító módon Izraelben már a kormány által finanszírozott állami egészségügyi biztosítás is fizeti ezeket az illegális törökországi műtéteket. A zsidók által veseileg kirabolt szerencsétlen moldáv mérnök történetét először Sue Lloyd Roberts írta meg a BBC honlapján, majd pár nap múlva, 2001 augusztus elsején az Australia Broadcasting Corporation is riportot adott le róla. A cikkek napvilágra kerülése után a moldáv rendőrök minden oda látogató izraelit nyíltan követnek az utcán, emiatt a faluban a veseeladások ha nem is szűntek meg teljesen, de a tranzakciók áttolódtak a fővárosba, Kisinyovba.
Álljon itt emlékeztetőül néhány, szintén több évvel ezelőtt napvilágra került és nagy port felkevert, zsidók által elkövetett szervkereskedelmi bűncselekmény:
-
1993 június 19.-én Beersheba-ban, a Negev sivatag legnagyobb izraeli településén egy palesztin férfi közlekedési baleset áldozata lett. Az izraeli hatóságok nem találtak nála iratokat, és "a legnagyobb erőfeszítésük ellenére" később sem tudták azonosítani. A helyi kórházban ezért kikapták a máját, tüdejét, szívét és a mindig hiánycikknek számító veséit, és a szemita ősellenség alkatrészeit 5 különböző zsidóba ültették át. Az izraeli lapok beszámoltak az esetről, az egyik lap a címoldalán nagy betűkkel Organ Robbery-nek (szerv rablásnak) nevezte a történteket. A hatóságokat meglepő módon a vallásos zsidók többsége felháborodottan vette tudomásul, hogy Izraelben ilyen megtörténhet.
Az Ukrinform (ukrán hírügynökség) 2001 november 23.-i jelentését követően 2002 január 7.-én és utána több ukrán lap is felemlegette egy Izraelben gyanús körülmények között elhunyt ukrán férfi történetét. A rokonai szerint makkegészséges 39 éves férfi (nevét nem hozták nyilvánosságra) Izraelben vállalt munkát, ahol pár hét múlva "váratlanul" elhunyt. A halál oka az izraeli halottkém szerint "mérgezett szénsavas és alkoholos ital" nagymértékű fogyasztása volt. A rokonok meglepődtek, mert emberük ritkán és kevés alkoholt fogyasztott, és akkor is csak vodkát. Az ukránt a zsidók becsomagolták, hazaküldték Kmelnyicki megyében lévő falujába, ahol az a meglepetés érte a gyászolókat, hogy a rokon a szívét Izraelben hagyta. Az ukrán ügyészség kezdeményezésére az Interpol nyomozást indított, aminek eredményéről eddig még nem érkezett jelentés.
Nem sokkal később Alastair Sinclair skót turista sem a saját lábán hagyta el a zsidók által meggyalázott Szentföldet. A férfit máig titokban tartott indokkal Jeruzsálemben az izraeli hatóságok letartóztatták. A börtönben a fiatalember gondolt egyet és "felakasztotta" magát, ezért porhüvelyét nyomban a Greenberg Intézetbe fuvarozták. Hiss doktor csapata nyomban rávetette magát, alaposan megvizsgálta, majd utána őt is feltették egy Edinburgh-ba tartó repülőre. A szemeit törölgető család itt is nagyon csodálkozott, mert Alastair az ukrán kollégához kísértetiesen hasonló módon Tel Aviv-ban felejtette a szívét, a gerincoszlopának azzal a részével együtt, ami a felakasztást bizonyíthatta volna. Az antiszemita rokonok arra gyanakszanak, hogy az egyedül turistáskodó Sinclair urat Izraelben valamilyen módon megölték, a szívét egy beteg zsidóba operálták be, és a bizonyítékként szolgáló nyaki gerincdarabot kiszerelték és megsemmisítették. Erre vonatkozó bizonyíték azonban a mai napig nem került elő. A szülőket a körülmények arra kényszerítették, hogy polgári pert indítsanak Izraelben a gyerekük kioperált szerveiért, hogy a keresztény vallásuknak megfelelően azokat is eltemethessék a test többi részével együtt. A per sorsa és végkifejlete ismeretlen.
2001 december 30.-án a megszálló zsidó terrorcsapatok Khan Yournis falu határában "tisztázatlan körülmények között" megöltek 3 (két 15 éves és egy 14 éves) palesztin fiút. A halott gyerekek utolsó előtti útja ezúttal is a Greenberg Intézetbe és Hiss doktor karmai közé vezetett. Mengele utóda egy héten át, 2002 január 6.-áig matatott a hullákkal, akkor kapták meg a rokonok, akik még aznap eltemették őket. Egy arab származású izraeli parlamenti képviselőnek, Ahmad Tibi-nek a Greenberg Intézet nevének hallatán gyanús lett az ügy, és a palesztin hatósággal exhumáltatta, majd palesztin orvosokkal megvizsgáltatta a halottakat. Utána megkérdezte a Knesszetben Nessim Dahhan akkori izraeli egészségügyi minisztert, hogy mi történt a Greenbergben az oda szállított meggyilkolt gyerekekkel. Dahhan okos válaszában kifejtette, hogy: "nem tudom megcáfolni azokat a feltételezéseket, miszerint néhány elhunyt szervét az orvosaink felhasználják tudományos kutatásokra." Tibi erre bizonyítékokat adott át a zsidó országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjainak, miszerint a fiúkból Hiss és társai kiszedték a szíveket, veséket és az egyikükből a májat is. A sztorit a zsidó és a nemzetközi média a Beersheba-i eseten okulva már teljes mértékben elhallgatta.
A két mellékelt fénykép már hosszabb ideje "találgatásokra kényszeríti" a nemzetközi szakértőket. A képeket állítólag a Greenberg Intézetből csempészték ki, és minden valószínűség szerint néhány szerv kioperálása után készültek. (A kicsempészést Greenbergék nem erősítették meg, de nem is cáfolták) A súlyos, roncsolásos kar- és koponyasérülést szenvedett halott férfi testén a hosszú vágás megerősíti azt a feltételezést, hogy a halála után valakik kicsemegézték belőle az épségben maradt és még felhasználható szerveit.
Hazánkban ijedt csend és súlyos zsinagóga illat lengi körül ezt a kérdést (is), pedig számtalan olyan esetről tudnának mesélni a magyar hozzátartozók is, amikor a kórházban elhunyt rokonaikat gyanús vágásokkal, varratokkal vagy ismeretlen anyaggal kitömött és/vagy behorpadt mellel/hassal kapták vissza közvetlenül a temetés előtt.
Több más orvos mellett a kérdés egyik hazai szakértőjeként tartják számon Julow Jenőt, aki korábban a Szent János kórházban dolgozott. A János dolgozói és a volt betegek hozzátartozói között már az 1990-es évek eleje óta keringenek történetek arról, hogy a nagyhírű professzor osztályán a hozzátartozók tudta és beleegyezése nélkül balesetben vagy hirtelen agyvérzésben elhunyt fiatal betegekből átültetésre alkalmas szervek tűntek el.
Dr. Julow Jenő 1989-től 18 éven át a Szent János Kórház Idegsebészeti Osztályát vezette. Ebben a kórházban fejti ki áldásos tevékenységét orvos-igazgatóként a bolsevik Havas Szófia is. A természet törvényei szerint a több mint fél évszázad alatt reménytelenül elhervadt Szofi néni a hasonlóan tündöklő szépségű Kósáné, Kovács Magdi és Lendvai Ildi cenzorügyi szakértő társaságában a Magyar Szocionista Párt képviselőjeként az Országgyűlésben a mandátumáról még idejében lemondott Csehák Juditot pótolja. Szofika a hírhedt kommunista verőlegény, Horn "Pufajka" Gyula görbe lábú unokahúga, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy az 1956-os forradalmat kéjes örömmel gyalázza.
Nagybátyja jó szocialista módjára már régen cselekvésképtelen élő halottá itta magát. A rossz emlékű pufajkás életben tartására évente több millió forintot költenek a jószívű magyar adófizetők.
(Jack Corn,
Pedig az Európai Unióba igyekvő ázsiai terrorállam által irányított illegális nemzetközi szervkereskedelem nem újdonság, az egészséges szellemű független sajtó már hosszú évek óta folyamatosan cikkezik róla. A Szent Korona Rádió egy tavaly novemberben megjelent hasonló témájú cikkében (lásd a cikk végén a kapcsolódó linket) is történt utalás arra, hogy az illegális nemzetközi szervkereskedelmet izraeliek irányítják, még a kommunista Kínában beszerzett "nyersanyagot" is többnyire zsidó cégek terítik szét a világban.
A sok ott lakó olasz származású maffiózó család miatt New Jersey államot már a nagy sikerű Sopranos filmsorozat előtt is State of Mafia-nak hívták, de a sok oda költözött izraeli és egyéb országokból beömlött zsidó bűnöző miatt ma már csak State of Jew Jersey-ként emlegetik. Gyakran az amerikai sajtóban az USA-nak USRAEL, New York városának Jew York City, a szervkereskedő zsidóknak International Jewish Transplant Mafia a neve. (És ha nem áll a sarkára a magyar nép, akkor Magyarországot két évtizeden belül State of Hunrael-nek, fővárosát angolul Jewapest-nek, németül Judapest-nek fogják hívni - Jack Corn)
A most lebukott zsidó bűnbanda tagjai közül többen is Jew Jersey-ben laktak, és a jó szervkereskedelmi érzékkel megáldott rabbik elsősorban az ottani zsinagógák látogatói között kutakodtak vesebeteg kuncsaftok után. Az FBI már évek óta nyomozott utánuk, de a zsidó bűncsoport tagjai az összeköttetéseik révén mindig időben fülest kaptak, ezért aztán sokáig nem sikerült semmit rájuk bizonyítani. Aztán jött Solomon Dwek. (Jól jegyezzük meg a derék zsidó nevét, mert lehet, hogy előbb-utóbb ő is az ingatlanos fajtársai után költözik az izraeliek által kolonizált Magyarországra - Jack Corn)
Solomon Dwek egy átlagos csaló és hazug zsidó ingatlanfejlesztő/kereskedő, aki az amerikai PNC Banktól különböző álberuházások ürügyén 51 és fél millió dollárt lopott. Miután lebukott, ritka esetként vádat emeltek ellene, és úgy nézett ki, hogy 30 évig nem keveredik a rendes emberek közé. Robert Muellernek, az FBI főigazgatója engedélyével azonban két évvel ezelőtt alkut kötött a hatóságokkal: vállalta, hogy fajtársai ellen dolgozik, beépül a New Jersey-i zsidó szervkereskedő és pénzmosó bandába és a büntetés csökkentése fejében informátorkodik egy kicsit
A nagy fejű Salamon igyekezett megbízói kedvében járni, pedálozott, ahogy bírt, mert azért a Sing Sing nem olyan jó hely - annál sokkal jobb esténként a nehéz munkában megfáradt zsidó férfitestet egy izraeliek pénzén orosz/ukrán/belorusz bűnbanda által Amerikába becsempészett kelet-európai fehér bőrű szexrabszolga lány kiszipolyozott testén megpihentetni. Emellett Dwek úr - ezúttal az FBI és az IRS (adóhivatal) figyelő szemei előtt - veseközvetítéssel két év alatt több mint 3 millió dollárt halmozott fel, aminek nagyrészét zsidó szokás szerint előbb adómentes amerikai és izraeli zsidó alapítványok nevére, majd a közvetítői jutalék levonása után a saját számlájára utaltatta.
A vesék fekete piacaA veseügyi főszervező Levy Izhak Rosenbaum rabbi ennél sokkal többet keresett. Rosenbaum mellett néhány más, most vád alá helyezett zsidó "üzletember" két vesecsere és pénzmosás között mellékállásban néger, mexikói és Puerto Rico-i illegális munkásokat (hogy ne kelljen adót és tb-t fizetni) minimális készpénzért dolgoztatva Gucci táskákat hamisított és nagy haszonnal hozott forgalomba a számtalan zsidó tulajdonban levő Brooklyn-i és Queens-i olcsó boltban.
Rosenbaumék 10 ezer dollárt fizettek Izraelben egy friss emberi veséért, és kis haszonnal, 160 ezer dollár készpénzért adták tovább. A rászorulóknak 80 ezret kellett előre kifizetni.
A kioperációt ők is izraeli kórházakban, legtöbbször az izraeli egészségügyi minisztérium közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó és a Tel Aviv-i orvosi egyetem Sackler karának keretein belül működő Greenberg Institute of Forensic Medicine orvosi műtőiben végezték. A dr. Yehuda Hiss vezette Greenberg Intézet Izrael egyetlen ilyen jellegű. ún. medicolegal szolgáltatást nyújtó intézménye, ahol évente kb. 2500 hullát "vizsgálnak" meg. Az izraeli börtönökben elhunyt palesztin foglyokat is ebbe az "orvosi" intézménybe szállítják, és a hozzátartozók gyakran csak az "ismeretlen körülmények között" vagy "váratlanul" vagy "szökés közben agyonlőtt" vagy "szívrohamban elhunyt" foglyok némi maradékát kapják vissza.
A beoperációt főleg az egyik New York-i zsidó kórházban, a Mount Sinai kórházban végezték a beavatott és Rosenbaum által készpénzben lefizetett megbízhatónak számító zsidó származású orvosok. A műtétek előtt és után extra ezrekért ők gyártották a megfelelő orvosi igazolásokat is.
Az izraeli donorok többnyire szegény színesbőrű vagy Kelet-Európából bevándorolt zsidók vagy arabok voltak, nem egy esetben a börtönökben halálra kínzott fiatal palesztin férfiakból operálták ki a szerveiket, amiket száraz jégbe hűtve, orvosi gyorspostával repítettek New Yorkba.
A pénz nagyrészét Saul Kassin, a zsidókkal kiválóan ellátott New York City Brooklyn városrészében található Shaare Zion zsinagóga főrabbija, Eliahu Ben Haim, a New Jersey állambeli Deal kisvárosban található Ohel Yaacob zsinagóga főrabbija, Edmond Nahum a Deal-i zsinagóga beosztott rabbija, Mordechai Fish, a Brooklyn-i Sheves Achim zsinagóga főrabbija és Lavel Schwartz rabbi tette el.
A rabbik a zsinagógákban és magánlakásokban halmozták fel a pénzt, és ott osztották el a kenőpénzeket is. A maradékot müzlis dobozokban tárolták, majd alkalom adtán több bankon keresztül hónapokig futatták, hogy tisztán kerüljön amerikai, izraeli és svájci bankszámlájukra. A szervkereskedő zsidó bűnbanda tagja volt még Arye Weiss, Shaul Amon, Yeshayahu Ehrental, Schmulik Cohen, Levi Deutsch, Binyomin Spira, Yolie Gertner, David Goldhirsh, Abe Pollack, Naftoly Weber, Moshe Altman, Itzak Friedlander és Shimon Haber.
A fenti eset csak ritka fehér hollónak tekinthető, mert a legtöbb szervkereskedelmi bűnügy soha nem került, és a jövőben sem fog nyilvánosságra kerülni. A zsidó vallás tiltja, hogy egy zsidó szerveket adjon egy gójnak, és a Talmud nem engedélyezi a fordítottját sem - de hát ugye az élni akarás a zsidókban mindig nagy és leküzdhetetlen érzés volt, ezért a zsidók megtalálták a módját, hogy a kedvükre csavarják ki még a saját törvényeiket is. Így aztán Izraelben egy - állítólag ritkán alkalmazott - 1953-as törvény (Anatomy and Pathology Act of the State of Israel) engedélyezi az Izraelben dolgozó orvosoknak, hogy életmentő esetben rokoni hozzájárulás nélkül vegyenek ki szerveket a friss hullákból. Ez összhangban van azzal az ősi zsidó törvénnyel, hogy a zsidó életek megmentése mindenek felett áll.
Izraeli, amerikai és orosz zsidó szervkereskedők adják-veszik a pácienseket és a donorokat a szerveikkel egyetemben Afrikában, Közel-Keleten, Európában, (nagyrészt a szegényebb keleti és déli országokban) Törökországban, Indiában, Bangladeshben, Oroszországban, a volt szovjet köztársaságokban, a Fülöp-szigeteken, Malajziában, de a kedvenc vadászterületük mostanában Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe és főleg a Kínai Népköztársaság. Zsidó kézben levő donor klinikák működnek többek között a Cseh Köztársaságban, Dél-Afrikában, Romániában, Bulgáriában, Moldovában, Ukrajnában, Grúziában és Oroszországban. A szervkereskedelem mellet zsidó kézben és izraeli irányítás alatt van a szintén illegális őssejtkezelés és kereskedelem az illegális nemzetközi petesejt kereskedelemmel együtt. Magyarországon "emberi test tiltott felhasználása" vádjával a közelmúltban fogták el egy nemzetközi őssejtkezelő orvosi bűnszövetkezet néhány tagját. Ők halott csecsemőkből és párhetes korban elabortált magzatokból nyerték, majd adták-vették és használták fel a Magyarországon is tiltott őssejtbeültetésekhez a szükséges sejteket. Az izraeli utasításokat mindig hűen követő budapesti bábkormány és erőszakszervezetei a most lebukott amerikai zsidó vesekereskedők ügyéhez és a romániai zsidó petesejt kereskedők ügyéhez hasonlóan nyomban elkezdte a ködösítést és a bűnözők kimosdatását.
Ha szükséges, akkor a zsidó vevőt az izraeli vállalkozó házhoz is szállítja, hogy az a saját szemével is megnézhesse vagy megtapogathassa a donorját. Avirham Y., egy gazdag jeruzsálemi zsidó egészen Grúziáig repült, hogy szemügyre vehesse azt, akitől az új veséjét vette. "Nekem nem kellett az Izraelben halottakból kivett döglött vese, azokat sokszor a robbantások következtében, vagy a busz alatt meghalt emberekből szedik ki, akik talán már órák óta az utcán feküdtek (...) én Grúziában találkoztam a donorommal, szép, erős, 22 éves paraszt férfi, pont olyan volt, mint amilyet elképzeltem magamnak" - nyilatkozta a szimpatikus zsidó Nancy Scheper-Hughes-nak, a kaliforniai egyetem munkatársának. Scheper-Hughes kisasszony tanulmánya az izraeli illegális szervkereskedelemről a The Courier 2001 július/augusztusi számában jelent meg.
Egy 43 éves gazdag Tel Aviv-i zsidó esetében jó pénzért a fél világ megmozdult: egy Los Angeles-i zsidó szervügynök, aki talált egy megfelelőnek tűnő szegény szicíliai olaszt, és aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy eladja az egyik veséjét. Fontos szerepet játszott egy jordániai közvetítő, aki elintézte, hogy a műtétet Törökországban végezzék el. Az izraeli szervkereskedő cég a kaliforniai nevére bérelt egy különgépet, amely a Ben Gurion repülőtérről egy egész orvoscsoporttal és nővérekkel a fedélzetén repült Isztanbulba, ahol az izraeli orvosok beépítették a páciens újonnan vásárolt veséjét. (The New York Times Magazine, 2001 május 31.)
Szintén Nancy Scheper-Hughes írt arról egy másik tanulmányában, hogy a zsidó emberkereskedők sokszor emberrablókat bérelnek fel, hogy Braziliában, Bulgáriában és Romániában (az utolsó kettőben többnyire cigány származású) gyerekeket raboljanak el, vagy vegyenek meg a szüleiktől/rokonaiktól és egy előre megbeszélt országban és helyen öljék meg őket. Gyakran előfordult, hogy a zsidók álörökbefogadási ügynökségeket létesítettek a harmadik világ országaiban, ahonnan az "örökbe fogadott" 10-14 éves gyerekeket külföldre vitték és a várakozó donor közelében dróttal megfojtották. A közelben levő rendelőkben aztán azon nyomban kiszedik a még meleg friss és üde szerveket, és a futárok már szállítják is Izraelbe, vagy egy közeli városba, ahol a várakozó beteg megkapja a megölt gyermek veséjét, vagy egyéb zsenge szervét. Amíg a brazil kormány közbe nem lépett, addig a zsidó szervkereskedők 1985 és 1990 között évente 3000 (hetente durván 58-60) gyereket vittek ki az országból, és ezek közül több mint 2000 került különböző módon Izraelbe. A többi országból Izraelbe vitt gyerekek száma ismeretlen.
Scheper-Hughes riportját akaratlanul is megerősítette az izraeli Haaretz újság 2001 december 12.-i számában megjelent írás, amely az izraeli zsidók romániai "örökbefogadási" gyakorlatával foglalkozott. A cikk szerint a zsidó "örökbefogadási" ügynökségek és zsidó "üzletemberek" Romániában (Nyugat-Romániában, tehát Erdélyben) is megjelentek, és ezeknek a törvényellenes működése a sok lakossági panasz nyomán végre a korrupt romániai hatóságoknak is szemet szúrt. A bukaresti szociális és munkaügyi minisztérium levélben kérte az izraeli nagykövetséget, hogy adjon át egy listát azokról a Romániából örökbe adott és Izraelbe vitt gyerekekről, akiket az utóbbi években Izraelben élő "nevelő szülők" "fogadtak örökbe." (hogy a románoknak miért nincsen erről saját nyilvántartásuk, és miért kell utólag egy valószínűleg hamisított adatokkal teli izraeli válaszra várniuk, arról nem szól a fáma) A román minisztérium végül a vizsgálat végéig felfüggesztett minden izraeli vásárlók által folyamatban levő "örökbefogadási" ügyet.
A moldovai Minghia falu nyomorultul szegény lakosainak egyetlen komoly pénzkereseti forrása a vese eladás volt. A faluban 14 fiatal, 20-32 év közötti férfi adta el a veséjét izraeli "üzletembereknek", egy bizonyított esetben pedig a zsidók egy frissen végzett mérnökből tudta és akarata ellenére egyszerűen kilopták a veséjét. Sergei T.-t munkavállalási ígérettel Isztanbulba csábították, a munkát azonban nem kapta meg, mert "az állást már sajnos betöltötték." Azt mondták neki, hogy a hazafelé tartó repülőjáratra csak akkor tud pénzt szerezni, ha ad egy kis vért. Elaltatták, és mikor felébredt a "véradásból", akkor egy égő érzetű, fájdalmas, szép hosszú vágást talált a bal oldalán. A világ egyetlen nyíltan rasszista és fajgyűlölő terrorállamából érkezett orvos közölte vele, hogy most már csak egy veséje van, és felajánlott neki 3000 dollárt. Ha nem fogadja el, akkor kiteszik a török magánklinikából az utcára, és beszüntetik az utókezelését. Sergei elfogadta az ajánlatot. Törökországban a török egészségügyi hatóságok tudtával az izraeli piac kielégítésére mind a mai napig virágzik az ilyen fajta szervkereskedelem. A donorok zömmel Anatóliában, belső Törökországban élő szegény sorsú emberek, a vevők 97 százaléka amerikai és izraeli zsidó. A zsidók általi veseigény és vásárlás már odáig fajult, hogy képmutatóan aljas és felháborító módon Izraelben már a kormány által finanszírozott állami egészségügyi biztosítás is fizeti ezeket az illegális törökországi műtéteket. A zsidók által veseileg kirabolt szerencsétlen moldáv mérnök történetét először Sue Lloyd Roberts írta meg a BBC honlapján, majd pár nap múlva, 2001 augusztus elsején az Australia Broadcasting Corporation is riportot adott le róla. A cikkek napvilágra kerülése után a moldáv rendőrök minden oda látogató izraelit nyíltan követnek az utcán, emiatt a faluban a veseeladások ha nem is szűntek meg teljesen, de a tranzakciók áttolódtak a fővárosba, Kisinyovba.
Álljon itt emlékeztetőül néhány, szintén több évvel ezelőtt napvilágra került és nagy port felkevert, zsidók által elkövetett szervkereskedelmi bűncselekmény:
-1993 június 19.-én Beersheba-ban, a Negev sivatag legnagyobb izraeli településén egy palesztin férfi közlekedési baleset áldozata lett. Az izraeli hatóságok nem találtak nála iratokat, és "a legnagyobb erőfeszítésük ellenére" később sem tudták azonosítani. A helyi kórházban ezért kikapták a máját, tüdejét, szívét és a mindig hiánycikknek számító veséit, és a szemita ősellenség alkatrészeit 5 különböző zsidóba ültették át. Az izraeli lapok beszámoltak az esetről, az egyik lap a címoldalán nagy betűkkel Organ Robbery-nek (szerv rablásnak) nevezte a történteket. A hatóságokat meglepő módon a vallásos zsidók többsége felháborodottan vette tudomásul, hogy Izraelben ilyen megtörténhet.
Az Ukrinform (ukrán hírügynökség) 2001 november 23.-i jelentését követően 2002 január 7.-én és utána több ukrán lap is felemlegette egy Izraelben gyanús körülmények között elhunyt ukrán férfi történetét. A rokonai szerint makkegészséges 39 éves férfi (nevét nem hozták nyilvánosságra) Izraelben vállalt munkát, ahol pár hét múlva "váratlanul" elhunyt. A halál oka az izraeli halottkém szerint "mérgezett szénsavas és alkoholos ital" nagymértékű fogyasztása volt. A rokonok meglepődtek, mert emberük ritkán és kevés alkoholt fogyasztott, és akkor is csak vodkát. Az ukránt a zsidók becsomagolták, hazaküldték Kmelnyicki megyében lévő falujába, ahol az a meglepetés érte a gyászolókat, hogy a rokon a szívét Izraelben hagyta. Az ukrán ügyészség kezdeményezésére az Interpol nyomozást indított, aminek eredményéről eddig még nem érkezett jelentés.
Nem sokkal később Alastair Sinclair skót turista sem a saját lábán hagyta el a zsidók által meggyalázott Szentföldet. A férfit máig titokban tartott indokkal Jeruzsálemben az izraeli hatóságok letartóztatták. A börtönben a fiatalember gondolt egyet és "felakasztotta" magát, ezért porhüvelyét nyomban a Greenberg Intézetbe fuvarozták. Hiss doktor csapata nyomban rávetette magát, alaposan megvizsgálta, majd utána őt is feltették egy Edinburgh-ba tartó repülőre. A szemeit törölgető család itt is nagyon csodálkozott, mert Alastair az ukrán kollégához kísértetiesen hasonló módon Tel Aviv-ban felejtette a szívét, a gerincoszlopának azzal a részével együtt, ami a felakasztást bizonyíthatta volna. Az antiszemita rokonok arra gyanakszanak, hogy az egyedül turistáskodó Sinclair urat Izraelben valamilyen módon megölték, a szívét egy beteg zsidóba operálták be, és a bizonyítékként szolgáló nyaki gerincdarabot kiszerelték és megsemmisítették. Erre vonatkozó bizonyíték azonban a mai napig nem került elő. A szülőket a körülmények arra kényszerítették, hogy polgári pert indítsanak Izraelben a gyerekük kioperált szerveiért, hogy a keresztény vallásuknak megfelelően azokat is eltemethessék a test többi részével együtt. A per sorsa és végkifejlete ismeretlen.
2001 december 30.-án a megszálló zsidó terrorcsapatok Khan Yournis falu határában "tisztázatlan körülmények között" megöltek 3 (két 15 éves és egy 14 éves) palesztin fiút. A halott gyerekek utolsó előtti útja ezúttal is a Greenberg Intézetbe és Hiss doktor karmai közé vezetett. Mengele utóda egy héten át, 2002 január 6.-áig matatott a hullákkal, akkor kapták meg a rokonok, akik még aznap eltemették őket. Egy arab származású izraeli parlamenti képviselőnek, Ahmad Tibi-nek a Greenberg Intézet nevének hallatán gyanús lett az ügy, és a palesztin hatósággal exhumáltatta, majd palesztin orvosokkal megvizsgáltatta a halottakat. Utána megkérdezte a Knesszetben Nessim Dahhan akkori izraeli egészségügyi minisztert, hogy mi történt a Greenbergben az oda szállított meggyilkolt gyerekekkel. Dahhan okos válaszában kifejtette, hogy: "nem tudom megcáfolni azokat a feltételezéseket, miszerint néhány elhunyt szervét az orvosaink felhasználják tudományos kutatásokra." Tibi erre bizonyítékokat adott át a zsidó országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjainak, miszerint a fiúkból Hiss és társai kiszedték a szíveket, veséket és az egyikükből a májat is. A sztorit a zsidó és a nemzetközi média a Beersheba-i eseten okulva már teljes mértékben elhallgatta.
A két mellékelt fénykép már hosszabb ideje "találgatásokra kényszeríti" a nemzetközi szakértőket. A képeket állítólag a Greenberg Intézetből csempészték ki, és minden valószínűség szerint néhány szerv kioperálása után készültek. (A kicsempészést Greenbergék nem erősítették meg, de nem is cáfolták) A súlyos, roncsolásos kar- és koponyasérülést szenvedett halott férfi testén a hosszú vágás megerősíti azt a feltételezést, hogy a halála után valakik kicsemegézték belőle az épségben maradt és még felhasználható szerveit.
Hazánkban ijedt csend és súlyos zsinagóga illat lengi körül ezt a kérdést (is), pedig számtalan olyan esetről tudnának mesélni a magyar hozzátartozók is, amikor a kórházban elhunyt rokonaikat gyanús vágásokkal, varratokkal vagy ismeretlen anyaggal kitömött és/vagy behorpadt mellel/hassal kapták vissza közvetlenül a temetés előtt.
Több más orvos mellett a kérdés egyik hazai szakértőjeként tartják számon Julow Jenőt, aki korábban a Szent János kórházban dolgozott. A János dolgozói és a volt betegek hozzátartozói között már az 1990-es évek eleje óta keringenek történetek arról, hogy a nagyhírű professzor osztályán a hozzátartozók tudta és beleegyezése nélkül balesetben vagy hirtelen agyvérzésben elhunyt fiatal betegekből átültetésre alkalmas szervek tűntek el.
Dr. Julow Jenő 1989-től 18 éven át a Szent János Kórház Idegsebészeti Osztályát vezette. Ebben a kórházban fejti ki áldásos tevékenységét orvos-igazgatóként a bolsevik Havas Szófia is. A természet törvényei szerint a több mint fél évszázad alatt reménytelenül elhervadt Szofi néni a hasonlóan tündöklő szépségű Kósáné, Kovács Magdi és Lendvai Ildi cenzorügyi szakértő társaságában a Magyar Szocionista Párt képviselőjeként az Országgyűlésben a mandátumáról még idejében lemondott Csehák Juditot pótolja. Szofika a hírhedt kommunista verőlegény, Horn "Pufajka" Gyula görbe lábú unokahúga, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy az 1956-os forradalmat kéjes örömmel gyalázza.
Nagybátyja jó szocialista módjára már régen cselekvésképtelen élő halottá itta magát. A rossz emlékű pufajkás életben tartására évente több millió forintot költenek a jószívű magyar adófizetők.
(Jack Corn,
Ezt kaptam: "Szerv és lánykereskedők öt áldozatát szabadították ki kommandósok Kecskeméten, egy kínai üzlet pincéjéből. A bravúros fogás egy férjnek köszönhető, aki elkísérte a feleségét a próbafülkéhez, majd hosszú percek múlva türelmét vesztve benézett az ajtón, de már csak az asszony cipője volt ott. A nőt mintha a föld nyelte volna el. Székesfehérváron ugyan ez az eset hasonlóan történt meg, csak a férj a kínai bolt előtt várta az autóban a vásárolni akaró feleségét (Széchenyi úti Kínai üzlet, azóta lezárta a rendőrség))...1 óra elteltével furcsállta a dolgot és bement, majd 3 kínai férfit talált ott akik, mint sem tudva közölték a férjjel, hogy az ő felesége nem is járt az üzletben.Erre a férj kiment és még várt 1 órát, majd hívta a rendőrséget,akik komolytalannak tartották eleinte a dolgot, de mivel a férj csak nem hagyta annyiban, átkutatták az üzletet kommandósok segítségével, míg végül a hölgyet...A PRÓBAFÜLKE SZŐNYEGE ALATT EGY PINCÉBEN TALÁLTÁK MEG EGY LABORBAN, AHOL MÁR ELŐ VOLT KÉSZÍTVE, MINT VALAMI VÁGÓHÍDRA SZÁNT ÁLLAT, LEBOROTVÁLVA MINDENE...BEKÁBÍTVA. Azóta a hölgyet idegosztályon kezelik és pszichiáterek foglalkoznak vele, mert sokkot kapott.Komolyan vegyétek, mert egy ismerősünkkel történt a Szfvári eset, a kecskemétit internetes kutatás alapján találtuk meg.2009.augusztus Nem a kamu témák egyike!!!!! Ebből MIÉRT NEM CSINÁL BOTRÁNYT A SAJTÓÓÓÓ?? " De mit is reagálnak erre a hivatalos szervek?! A következő egészében idézet a 168on.line-ról: "Már elő volt készítve, mint valami vágóhídra szánt állat ... bekábítva Ismét terjed a rémhír, miszerint egy kecskeméti kínai üzlet pincéjében öt nőt szabadítottak ki a kommandósok és állítólag Székesfehérváron is hasonló eset történt egy kínai üzletben. A hirado.hu utána járt a leírtaknak. Hamar megtudták Nyíkos Tamástól, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől, hogy alaptalan ez a rémhír, mely már 2007 óta szóbeszéd Kecskeméten és az interneten. Az említett üzletet átvizsgálták és nem találtak semmit. A hirado.hu szerkesztősége egy levelet kapott, melyben a fent említett rémhírre hívják fel a figyelmüket: „Szerv és lánykereskedők öt áldozatát szabadították ki kommandósok Kecskeméten, egy kínai üzlet pincéjéből. A bravúros fogás egy férjnek köszönhető, aki elkísérte a feleségét a próbafülkéhez, majd hosszú percek múlva türelmét vesztve benézett az ajtón, de már csak az asszony cipője volt ott. A nőt mintha a föld nyelte volna el.Székesfehérváron ugyan ez az eset hasonlóan történt meg, csak éppen a férj a kínai bolt előtt várta az autóban a vásárolni akaró feleségét (Széchenyi úti Kínai üzlet, azóta lezárta a rendőrség)...1 óra elteltével furcsállta a dolgot és bement,majd 3 kínai férfit talált ott akik, mint sem tudva közölték a férjjel,hogy az ő felesége nem is járt az üzletben.Erre a férj kiment és még várt 1 órát majd hívta a rendőrséget, akik komolytalannak tartották eleinte a dolgot,de mivel a férj csak nem hagyta annyiban,átkutatták az üzletet kommandósok segítségével, míg végül a hölgyet...A PRÓBA FÜLKE SZŐNYEGE ALATT EGY PINCÉBEN TALÁLTÁK MEG, EGY LABORBAN AHOL MÁR ELŐ VOLT KÉSZÍTVE MINT VALAMI VÁGÓHÍDRA SZÁNT ÁLLAT, LEBOROTVÁLVA MINDENE...BEKÁBÍTVA.Azóta a hölgyet idegosztályon kezelik és pszichiáterek foglalkoznak vele, mert sokkot kapott. Komolyan vegyétek, mert egy ismerősünkkel történt a Szfvári eset, a Kecskemétit internetes kutatás alapján találtuk meg 2009.augusztus.Nem a kamu témák egyike!!!!!Ebből MIÉRT NEM CSINÁL BOTRÁNYT A SAJTÓÓÓÓ???” A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője állítása szerint kacsa az a hír, mely szerint Székesfehérvár egyik kínai üzletének pincéjéből kommandósok szabadítottak ki egy asszonyt, akit egy vásárlás alkalmával vettek őrizetbe a kínaiak, majd leborotválták a fejét. A rendőrség szóvivője hozzátette, az üzlet tulajdonosa feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen - írta a Baon.hu. „ R. Szabó Ágnes szóvivő egyénként azt is elmondta a hirado.hu-nak, hogy az üzlet tulajdonosa rongálás miatt feljelentést tett a rendőrségen, mert az álhír megjelenése óta ötször verték szét üzletének kirakatát. A tulajdonos feljelentése alapján a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság becsületsértés miatt is eljárást indított.” - olvasható a hirado.hu oldalán. A szóvivő egyébként a hirado.hu azon kérdésére, hogy ha megtalálják az álhír terjesztőjét, milyen büntetési tételre számíthat, egy korábbi paksi esetet említett. 2007-ben egy óvónő indított el egy rémhírt, mely szerint a Paksi Atomerőműben robbanás történt, akkor a hírt egy fővárosi újságírónő fogalmazta meg és küldte tovább sms-ben. Az újságíró ellen rémhírterjesztés és közveszéllyel fenyegetés miatt eljárást indítottak, de bűncselekmény hiányában egy hónappal később megszüntették azt." Most őszintén! Ez annyira elképzelhetetlen, amikor ma Magyarországon több kínai él, mint amennyit regisztráltak? És egyébként miért? Ez az ország nem lehet csak a magyarok szentélye? Nekünk muszáj keverednünk igaz történelmünk csakis ebből áll a mai napig? (Megjegyzem nem szándékozom rasszista felhangot megütni de ami ebben az országban folyik az valóban gyalázat.) De ha már ennyire majmok vagyunk, miért nem a hasznos dolgokat tesszük magunkévá? Rájöttem!!! Abban sem pénz sem pedig poén nincs!!! Nyílt titok, ezt az országot kiárusították és tönkretették. Nem mi, egyszerű közemberek, hanem azok a barom megalomániás f.....fejek. (Pedig nem szoktam csúnyám beszélni.) De mára már szégyellem, hogy magyar vagyok! Nem azért mert így neveltek, hanem azért mert MINDENKI BIRKA MÓDJÁRA TŰRI, HOGY AZ ÉLETTŐL VALÓ JOGÁT ELVEGYÉK TŐLE. HOGY NEM NÉZ SENKI SEM A JÖVŐVEL SZEMBE, NEM FOGLAKOZNAK AZZAL, HOGY MIBEN FOGNAK ÉLNI A GYEREKEINK. MERT A TÖRŐDÉS NEM OTT VÉGZŐDIK, HOGY KÖTÖK EGY ÉLETBIZTOSÍTÁST, HA NETALÁN MEGHALOK A KÖLYKÖMNEK LEGYEN PÉNZE. NOS...EZ A BAROMSÁG!!! A TÖRŐDÉS SZÁMOMRA OTT VÉGZŐDIK, HOGY ÉLHETŐBB JÖVŐT BIZTOSÍTOK, HOGY BÜSZKESÉGGEL ÓVOM A HAZÁM. Mert mára elfelejtettük, hogy kik is vagyunk. Diagnózis: Magyarok= buta, ostoba, birka, kihasználható, siránkozó, önsajnáló és (külföldi megítélés szerint) cigány. És most bocsánatot kérek a kivételektől!
Ez így elolvasva nagyon megdöbbentő lehet, de ez van. Ha nem állunk fel és nem viseljük büszkén nemzeti öntudatunkat, ha nem szállunk szembe magunk és hazánk kizsákmányolásával, akkor nem beszélhetünk Magyarországról. Mert olyan gagyi népek , mint az amerikaiak ereje a nemzeti öntudatban és büszkeségben van. Ha fel tudjuk vállalni ezt, akkor erősebbek lehetünk bármely hatalomnál, még a sajátunknál is. Hisz valljuk be, ettől fél igazán a hatalom. Mert egy olyan népet irányítani, akiknek van öntudata és gondolkodik gyakorlatilag csak diktatórikus módszerekkel lehet és ez általában igazi vérontáshoz vezet. De azt, aki belesüpped az önsajnálatba azzal bármilyen aljasságot megtehetnek. Nem véletlen, hogy jelen helyzetünket gyakorlatilag ellehetetlenítik. Ez egyszerű filozófia, történelem és szociológia...na meg egy kis pszichológia. Ezért kedves olvasó!!! Ne hagyd, hogy agyad kimossák, legyen mindenről véleményed és ami nagyon fontos: igenis foglalkozz a politikával, mert ezeknek a dolgoknak ez az egyik sarkalatos pontja. Ha lövésed sincs, hogy a köztársasági elnököt, miként alázza megy egy szlovák államfő (akiről köztudott, hogy keményen magyar gyűlölő), ha nem tudod, hogy milyen hírek és ellen hírek keringenek a híradásokban, ha nem vagy azzal tisztában, hogy mit akarnak eltussolni, akkor bizony megérdemled, hogy kihajtsanak a rétre füvet zabálni!!! Ez az ún. netes rémhír, akár lehetne városi legenda is, de azért elgondolkodtató, hogy a XXI. században Magyarország ténylegesen a korrupció melegágya lett. Akkor pedig miért lenne ez kacsa? Azért mert egy jól fejlett szóvivő azt mondja?! (Megtanultam ezeknek az embereknek a szavában kételkedni, noha ez valóban igaz, megértem, hogy miért is titkolják el.) Nevezzetek paranoiásnak de ez engem nem győzött meg. Amúgy is bevett szokás, ha ilyen ügyben folyik a nyomozás, akkor bármi áron kerülni akarják a pánik kirobbanását. Ez teljesen érthető. De ha nem tudunk róla, akkor hogyan vegyük észre, hogy valami nem smakkol. Mert nem mindenki olyan összeesküvéselmélet- mániás, mint én. És itt osztok meg veletek egy gyermekkori emléket: Kb. 10 éves lehettem, amikor télen, haza felé tartottam a hegedűórámról. Este volt de abban az időben még nem féltünk végigmenni az utcán, hisz az emberek valóban figyeltek egymásra. Ma talán meglepő de biztonságban voltunk. Nos... Az út szélén leparkolt egy fekete autó. Mercedes. Ezt csak azért jegyeztem meg, mert akkoriban ez volt a kedvenc autóm. Egy öltönyös férfi ült a volánnál és kinyitotta az anyósülés felőli ajtót. Kedvesen rám köszönt és megkérdezte, hogy merre találja a Centrál Hotelt? Tisztes távolból de kedvesen elmagyaráztam, hogy jobbra, a lámpánál balra aztán egyenesen és ki fogja szúrni a szemét. A pasi azonban nem adta fel és mézes hangon megkért, hogy szálljak be az autóba. Nemet mondtam. Szerencsére ez már a házunk előtt történt és a Nagymamám akkor nyitotta ki az ablakot. Látta, hogy én vagyok és kisietett. A férfi, mondanom sem kell padlógázzal húzott el a helyszínről. Kérdem...ha abban az időben megtörténhetett ilyen a nyílt utcán akkor a mai világban ez annyira kizárt??? Mert nem valószínű, hogy a hotel érdekelte ennyire. Pedofil, cukrosbácsi, gyermekkereskedő...lehetett akárki. De bizonyos, hogy nem a jó szándék vezérelte. Mert ilyet józan és becsületes ember nem kér!!! Akkor ennyire kizárt, hogy igenis szerv- vagy lánykereskedők székeltek Kecskeméten. vagy akár Fehérváron? Pedig az én kis sztorim csak egy zalai kisvárosban esett meg! Szóval...járjunk nyitott szemmel és ne hagyjuk magunkat az orrunknál fogva vezetni. Hozzáteszem. Lehet, hogy valóban csak kacsa a kezdésben található hír, de biztosak lehetünk benne, hogy a hatóságok valóban igazat mondanak? Végül néhány hír és lány-és szervkereskedelemről... (minden megtekinthető a Google saját adatbázisában) "A szervkereskedelem illegális, de jövedelmező üzlet Szív, vese eladó Egy fiatal lány tette fel az internetre saját veséjéről készült fényképet A szív kivételétől a beültetésig négy óra áll a sebészek rendelkezésére. A barna folt a vese megbetegedésére utal. Dialízisgép: a veseelégtelenségben szenvedőket ilyen gépre kapcsolják rá. Július elején megrettenve hallottuk a hírt, hogy a szlovák vámosok csempészésen értek egy cseh orvost: gépkocsijában tizenhat műanyag tasak volt, tele emberi szívvel, csontátültetéshez felhasználható szövetekkel, és tizenhét tartály vért is találtak nála. Az ötvenhat éves orvos az egyik nyugat-európai országba akarta eljuttatni a szerveket, amelyeket elhunyt személyek testéből operált ki bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül.Az egész világon illegális az emberi szervekkel való kereskedés. Csupán két állam kivétel ez alól: Kína és Irán. Hogyan folyik a szervkereskedelem? Kultúránként változó. Indiában és Kínában folyik a legdurvább formája: India a világ legszegényebb országai közé tartozik. A CIA nyilvános adatbázisa szerint az egymilliárd lakosú Indiában csak minden második ember tud írni-olvasni. Az egy főre jutó GDP 380 dollár (Szlovákiában 5700 dollár). A felemelkedés lehetősége egy jobb munkához vagy egyáltalán a munkához való jutás a társadalomba beidegződött ősi törvények miatt sokak számára szinte kizárt. Emberek ezrei várnak arra, hogy eladhassák szerveiket, mert más kiutat már nem látnak helyzetük javítására. Mivel az embernek két vese adatott meg, az indiaiak ezt ki is használják a leggyakrabban felajánlott szerv a vese. Az országban működő szervmaffia központja a dél-indiai Madrasz városa. Néhány ottani orvos nyíltan vállalja, részükről semmi akadálya, hogy a törvénytelenül szerzett vesét beültessék a páciensbe. Ott is vannak tisztességes orvosok, akik harcot vívnak illegálisan tevékenységet végző kollégáik ellen. Kínában pedig az üzérkedők még a halálraítéltek szerveit is piacra dobják. Az éremnek sajnos, van másik oldala is. A szervüket eladó és a gazdag betegek közt mozog egy apparátus: orvosok, akik végrehajtják a beavatkozást, és ott van a „bróker“, aki lebonyolítja az üzletet. Az a feladata, hogy amikor megérkezik a megrendelés, elmenjen a faluba, pénzt kínáljon maximum 50–100 ezer koronányit. Ezután az ajánlatot közvetíti a vevőnek, akinek több milliós számlát nyújt be. Ez az a momentum , ami miatt lényegében tiltott a szervkereskedelem. Két rászoruló ember közé beáll egy harmadik, akinek csak anyagi érdeke fűződik a bolthoz. „Vésd jól az eszedbe: Mindent el lehet adni, mindennek van értéke, ha fel tudod használni!“ Szinte hihetetlen: Latin-Amerikában egy orvos gyerekeket és hajléktalanokat kényszerített arra, hogy odaadják szemüket vagy valamelyik szervüket. Bármilyen furcsa, Izraelben és a gazdag arab országokban vannak olyan őrültek, akik gyönyörű fekete szemüket lecserélnék kékre. Kolumbiában egy egyetemi őr több hajléktalant ölt meg azért, hogy szerveiket eladhassa. Az egyik kolumbiai vállalat pedig százötven dollárért szíveket vásárol, és ötezerért adja tovább őket például az Egyesült Államokba. Az USA-ban az orvosok nem szeretnék, ha államilag ellenőriznék a szervadományozást. A fekete bizniszből nagyon jól megélnek. Egy amerikai, egy németországi és egy ausztriai vállalkozás évi tízbillió (!!!) liter vért vásárol a szegény országokból; ötbilliárd (!!!) dollár hasznuk származik belőle. Mi történik Európában? A zágrábi Jutarnji list című lap állítása szerint Belgrádban két állami és egy magánklinikán végeznek veseátültetést olyan esetekben, amikor a beteg több tízezer euróért beszerzi magának az egészséges vesét. A Gradjanski list című újvidéki napilap tavaly kiderítette, hogy egy 38 éves aszszony, illetve három évvel idősebb férje eladná fél veséjét, hogy ezzel biztosítsák fiaik jövőjét. Fontos megjegyezni, hogy Szerbiában még nem működik szervbank. 2001-ben szervkereskedelem vádjával Ukrajnában három orvost vettek őrizetbe. A három doktor a jól fizető üzlet egyszerűbb válfaját űzte: balesetben elhunyt emberek veséjét, illetve máját operálta ki és értékesítette. Az ukrán belügyminisztérium szerint szervenként tízezer dollárt (azaz körülbelül négyszázezer koronát) kerestek az üzlettel. Az elszegényedett volt szovjet és más kommunista államokban Ukrajnában, a Moldavai Köztársaságban, Romániában, Oroszországban sokan választják az önkéntes „adományozást“. De Olaszországban és Törökországban is sokan hajlandók áruba bocsátani veséjüket. Sőt! Törökországban folyik a legtöbb illegális szervátültetés, mert kedvezőek a földrajzi adottságai. Európa és Ázsia határán fekszik, így mindkét oldalról könnyen megközelíthető. Az olasz bevándorlási hivatal munkatársának nyilatkozata szerint néhány emberi szervért embereket öltek meg Európában. Tárgyi bizonyítékok is léteznek: az olasz hatóságok Moldavából, Romániából és Törökországból származó videofelvételek birtokába jutottak. Az ENSZ bűnmegelőzési osztályának vezetője szerint „a világ egyik legglobalizáltabb üzletéről van szó“, és „szinte egyetlen ország sem kivétel“. [A családnak VASÁRNAP 2003. 08. 28.]" "Harc a szervkereskedelem ellenKitekintő - Mácsai Kornélia 2008. május 5., hétfő kitekinto.hu Újfajta harcot hirdettek április végén a Fülöp-szigeteken feketén dolgozó szervkereskedők ellen. Akár húsz év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akiket emberi testrészekkel való üzletelésen érnek. A Fülöp-szigeteken a legsúlyosabb problémát a vesével való kereskedés jelenti. Főleg tengerentúli betegek érkeznek, akik komoly összegeket fizetnek egy-egy szervért, amelyre sokszor több hónapot is kénytelenek várni. A vesét aztán vagy elküldik a páciensnek, vagy ő utazik érte a Fülöp-szigetekre, ahol egy műtét keretében, mintegy nyolc millió forintnak megfelelő összegért cserébe a beültetést is elvégzik. Több gengszterbanda is próbál hasznot húzni a gazdagabb országok betegeiből, amihez saját országuk egészséges szegényeit használják fel, hiszen 250 ezer és másfél millió forint közötti összeget fizetnek azoknak, akik hajlandóak alávetni magukat egy ilyen műtétnek. Sokszor adnak fel hirdetéseket jól fizető állásokra, amelyre a jelentkezők szép számmal meg is érkeznek. A cég „helyszínén” éri aztán az érdeklődőket a meglepetés, hogy tulajdonképpen mivel is kell fizetniük, hogy ők is megkapják a sokszor a létfenntartáshoz szükséges összeget, amely számukra annyira csábító, hogy sokszor nem tudnak nemet mondani. Kína és Pakisztán után Fülöp-szigetek a harmadik legjelentősebb ország az illegális szervkereskedelemben. Francisco Duque fülöp-szigeteki egészségügyi miniszter szerint a szervkereskedők „dőzsölnek a szegénységünkön”. Hozzátette, hogy csupán 2002 és 2006 között hatvan százalékkal nőtt azok száma, akik részt vettek az üzletelésben, és a szám világszerte növekszik. Egyiptomban például, ahol a szegények száma szintén nagyon magas, sokan választják valamely szervük eladását, illetve testük megcsonkítását azért, hogy pénzt szerezzenek. Nemcsak megélhetési problémák miatt szánják rá magukat az emberek, hanem azért is, hogy megvalósítsák az álmaikat: jobb autót vagy egy nyaralót vegyenek. Mohamed Queita, egyiptomi parlamenti képviselő tizenkét éve küzd a szervkereskedelem szabályozásáért. „Ez a legszörnyűbb kereskedelmi fajta egész Egyiptomban, rosszabb, mint a rabszolgaság” – mondta. Csak Kairó kórházaiban mintegy ezerötszázan találhatók a várólistán olyanok, akik alá akarják vetni magukat a műtétnek. Queita szerint az Arab-öbölbeli gazdagok mintegy szervpótléknak tekintik a szegény egyiptomiakat, akikhez a kereskedők vezetik őket. Amerikában szinte minden nap halnak meg olyanok, akik különféle szervekre várakoznak. Noha a szegény országokból származó szerv nyilván olcsóbb, mégsem biztos, hogy mindenféleképpen megéri megvásárolni azt. Az amerikaiak szervezete ugyanis a nem túl egészséges táplálkozás miatt nem képes úgy működni, hogy az alkalmas legyen bármilyen eredetű szerv befogadására. A Fülöp-szigetek döntése értelmében ezentúl csak a vérszerinti tengerentúli rokonok léphetnek fel igénylőként szervekért. Kérdés persze, hogy a korábban szervturizmust ajánló cégek mit fognak szólni a döntéshez, hiszen ezentúl nem ajánlhatnak olyan turista utakat, amelyek a városnézés, a full-extrás, kirándulásos programok mellett még egy gyors szervátültetést is magukban foglalnak." "Hétköznapi horror: szervszüretelők Krisztina O'Brien Címkék:átültetés, london, lopás, szerv, szövet Számos napvilágra került esetből tudjuk, hogy az illegális szervkereskedők egyre nyugtalanítóbb módszereket alkalmaznak. Sőt, úgy néz ki, nem riasztja vissza őket semmi. Londonból jelentjük. agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindulA dréncső kemény PVC-porkeverékböl extrudálással és speciális utóalakítással létrehozott, körgyürüs bordázatú, hajlékony cső. Főként mezőgazdaságban, építési munkáknál, ipari csővezetékekhez használják. Linkajánló A Washington Post cikke Alistair Cook esetéről A WHO deklarációja a betegek jogairól Várólisták az OVSZ honlapján Ahogy az orvostudomány fejlődik, úgy gyarapodik a csereberélhető szervek száma. Ma már átültethető szinte minden, az élethez nélkülözhetetlen szervünk, csakhogy, ahogy gyarapodik az átültethető szervek száma, úgy nő kilométeresre a szervekre várók listája is. A szív, a tüdő, a hasnyálmirigy, a vese, a máj, a retina, a szivárványhártya, a csontvelő, a bőr, a haj és az ízületek, ma már mind átültethetők. Egy élethez elengedhetetlen szervre az átlagos várakozás jelenleg 3 év, de a jövőben elérheti a 10-et is, és itt a bibi. A betegek többségének ugyanis nincs három éve hátra, nem hogy tíz. És ki ne tenne meg mindent, vagy adná oda mindenét, hogy élhessen még egy kicsikét? A szervkereskedelem a legjövedelmezőbb és a leghorrorisztikusabb feketepiacot tudhatja magáénak. Orvosok és alvilági bűnszövetkezetek kapcsolódtak össze kereskedelmi hálózatokat kiépítve, és ez két vonalon, az élő és a halott donorok vonalán zajlik. Szerveket lopnak élőkből Bizonyára megfordult már a fejünkben az a nemes gondolat, hogy megengedjük, hogy halálunk után, mások javára leszüreteljék szerveinket. De az a verzió tuti nem fordult elő a legvadabb álmunkban sem, hogy valaki még életünkben megszabadíthat minket valamelyik szervünktől, ráadásul mindezt az engedélyünk nélkül. Pedig ilyesmi megtörténik, gyakrabban mint gondolnánk... Évtizedek óta morbid tolvajbanda működik világszerte, és nem a pénztárcánkra hajt. Évekkel ezelőtt Mary Ann Jedson bedobta a törülközőt a munkahelyen, és egy másik törülközőt megragadva nyaralni indult New Orleansba. Amikor a bárnál a koktélját hörpölgette, mellé telepedett egy délceg szívtipró. Egy kis idő után lájtos csevejbe elegyedtek, és a pasi meghívta Jedsont egy italra. A történetet innentől akár Daniel Steel regénybe illőnek is gondolhatnánk, csakhogy ami történt, az sokkal inkább Robin Cook agyában születne meg. Jedson egy kád jeges vízben ébredt, a feje mellett ott volt a telefon, és egy üzenet "Hívd a mentőket!" A nő tárcsázott. A telefonos kisasszony pedig azonnal tudta, mi történt. Informatív hangnemben érdeklődött Jedsontól, hogy nem talál-e valamit, ha a hátának az alsó részéhez nyúl. A nő pedig hátranyúlt, és a legnagyobb döbbenetére egy műanyag dréncső ott figyelt mereven kikandikálva a hátából. A mentő megérkezett és Jedson megmenekült. De a sármos csábítója egyik veséjétől rútul megszabadította őt örökre. Ez a történet ugyan New Orleansban esett meg, de a tolvajlás nemzetközi, és évek óta tart. A Szerv-szüretelők világszerte vadásznak nőkre és pasikra egyaránt. A tolvajok általában orvosok, akik elkábítják az áldozatukat, majd egy szállodai szobában rögtönzött operáló asztalon, egy asszisztens társaságában kioperálják az áldozat egyik veséjét, majd eladják a fekete piacon, ahol egy vese 10 000 dollárt kóstál. Viszont, amikor egy beültethető állapotban tartott szerv eléri a haldoklót, annak már több mint egymillió dollárjába (körülbelül 180 millió forint) is kerülhet. És itt brókerek tucatjai híznak beteg emberek nyomorán. A máj egy részét, vesét, csontvelőt és petesejtet, élő donorok beleegyezéssel is adhatnak. A Föld szegényebb országaiban rengeteg hátrányos helyzetű kótyavetyéli el nélkülözhető szerveit szükségállapot miatt. És ha ettől még nem fordul fel a gyomrunk, akkor azt is eláruljuk, hogy az, akit megcsonkítanak, vajmi keveset lát a fent említett összegből, talán még az egy ezrelékét sem. A legtöbb országban nem ütközik törvénybe, ha valaki önkéntesen a kés alá fekszik, és ha pedig ezért pénzt fogad el, az legtöbbször bizonyíthatatlan. A világ egészségügyi szervezete, a WHO adatai szerint 2006-ban, több mint 6000 illegális operáció jött létre. A szervek szegény pakisztáni, indiai, egyiptomi és brazil nőktől, valamint gyerekektől származtak. Ha egy országban tilos a szervkivétel, akkor a donort egyszerűen keresztül léptetik a határon, és a legközelebbi hotelben végzik el a műtétet. Ilyen egyszerű a törvények kijátszása. A szervekért ölnek is A horror filmekbe illő hírek között - a New Orleans-i szervfosztogató mellett - szerepel egy kairói eset, amikor is két árvaházban több tucat gyermek halt meg gyanús körülmények között. Tetemeiket egytől-egyig "leszüretelték", szerveiket eladták, de a tranzakciókról nincs használható dokumentum, és a hatóságnak nem sikerült bebizonyítani hogy a gyerekeket a szerveik miatt gyilkolták le. Úgy látszik, a rendkívül magas halálozási arány a gyerekek között nem volt elég meggyőző. Kína sem marad le a feketepiacon való részvétellel. Egy börtön a kivégzett bűnözők szerveiből csinált mesébe illő profitot. Az intézmény amögé az álszent magyarázat mögé bújt, hogy ha életükben nem voltak képesek jót tenni ezek a bűnözők, akkor legalább a halálukkal tegyenek jót, mégpedig úgy, ha meghosszabbítják egy tucat embernek az életét. És egy másik tucatnak a bankszámláját. Szerveket, szöveteket lopnak halottakból A szervátültetések mellett, csak Amerikában, több mint egymillió átültetést végeznek egy évben, halottakból nyert használható szövetekkel. Ezek többsége térdműtét, háti csigolyacsont pótlás, elmeszesedett szívkoszorúér cseréje, vagy égett bőr pótlása. A szövetek kinyerése a tetemekből különbözőképpen zajlik, mint a szerveké, mert itt több idő (24 óra) áll rendelkezésre, mielőtt a test bomlásnak indul. A bankoknak szabályozott keretek között kellene gyűjteni ezeket a szöveteket, felcímkézve őket a szövetet adó halott illetővel kapcsolatban. De a kereslet olyan nagy, hogy kenőpénzekért engedély nélkül, simán meglopnak halottakat, olyanokat is, akiknek teste nem is lenne alkalmas bizonyos szövetek kinyerésére, majd meghamisítják a halott korát és a kórt amelyben elhunyt. Egy sötét, New York-i halottasházban szedték ripityára a Alistair Cooke, a legendás BBC riporter tetemét is. Eltávolították combcsontját és sípcsontjait, és azokat kicserélték PVC csövekre. Az esetre soha nem derült volna fény, mert az öreget hamvasztották, de a papírokon lévő adatok nem stimmeltek, és ennek alapján több, hasonló akcióval kapcsolatban is nyomozni kezdett a rendőrség. Több esetet is átnyálaztak egészen addig, amíg olyan tetemet nem találtak, amelyet az utolsó percben mégsem hamvasztottak el, és a hozzátartozók is beleegyeztek, hogy exhumálják a halottukat, bizonyíték gyanánt. Az elhunyt hölgy testében ott voltak, csípőtől lefele az összedrótozott csövek. Az eset egy évek óta működő amerikai hálózatot leplezett le, amelyik több mint ezer tetem csontjait értékesítette illegálisan, ortopédiai és fogászati használatra a Biomedical Tissue Services (BTS) nevű cégen keresztül. Az ügy a bíróságon van, a páciensek ügyvédei kártérítést követelnek, a főszereplőkre pedig 25 év börtönbüntetés vár. Azért a legszörnyűbb részlete ennek az esetnek az, hogy Cooke, 85-nek volt feltüntetve, pedig 92 éves volt, ráadásul az öreg tüdőrákban halt meg, ami lebetegítette a csontjait is, ami aztán felhasználásra került. A 89 éves exhumált asszony 69 volt papíron, és persze mind a ketten szívproblémákban haltak meg "hivatalosan". Amióta fény derült a gyanús eredetekre és erre a szövetbank adathamisításra, több pácienst is leteszteltetek, aki volt olyan szerencsés és átültetés kapott a bankból. HIV, Hepatitis B és C ellen nézték az illetőket, és néhányuk pozitívnak találtatott. [PAGEBREAK A hiányról] Honnan a hiány? Mariam Ryan az észak-angliai régió szervdonor hálózatának koordinátora nem lepődött meg sem a nemzetközi eseteken, sem azon, hogy veteránok testrészeiért is folyik a harc. Rezignáltan kijelentette: "A legutóbbi donorunk 75 éves volt, és az életkor a hiány miatt egyre tolódik kifele." A súlyos hiánynak rengeteg oka van. Az egyik, hogy a még életükben adakozó kedvükben lévő regisztrált donorok számát lefelezi a szervátültetésre vonatkozó törvények félreértelmezhetősége, mert a hozzátartozók bármilyen okból felülbírálhatják a halott döntését - fittyet hányva arra, hogy az elhunyt mit is akart -, és törölhetik a tetemet a donor listáról percek alatt. A másik probléma, hogy mire a tetem a kórházba kerül, a szervek megmentéséhez késő van, az agyhalál esete pedig kevés. Csökkent a fejsérülések száma, kevesebb az agyvérzés is, amitől egyre kevesebb olyan beteg, van akinél az agyi funkció áll le először. Mivel a keringést és a szívműködést géppel biztosíthatják, ma már az a halott, akinél az agyműködés leáll. Csakhogy ez nem mindig jut el a gyászolók tudatáig. Sokszor másodpercekre kikapcsolják a gépeket, hogy bizonyítsák: a test halott, de a hozzátartozók néha így is ragaszkodnak a gépekhez. Ami bizonyos fokig érthető is. Ilyenkor eléggé vastag bőrrel kell rendelkeznie annak, aki felteszi a szervdonor kérdést, ráadásul oly módon, hogy az ne hangozzék úgy, mintha a kórház túl akar adni a menthetetlenen. Pedig a gépekkel "életben" maradó, már soha nem térhet magához, a test viszont, a szervszüret után egy halom életet menthet meg. Kevesen tudunk racionálisak maradni, amikor gyászolunk, nem kétséges. Mit lehet tenni? A legjobb módszer a fekete piac visszaszorítására, annak a bevezetése lenne, hogy egy test automatikus szervdonor, ha csak a halott még életében másképpen nem rendelkezik. Emellett a kórházak ingyenes temetést is felajánlhatnának azoknak, akik feliratkoznak a szervdonor listára, ami a nincstelenek és a szegények esetében jó megoldásnak bizonyulna, meggondolva, hogy egy temetés ára szinte vetekedik egy esküvőjével. Sokan lobbiznak amellett, hogy eladhatóak legyenek a szervek, de ugyanennyien vannak az ellenzők is, akik szerint ez totálisan kapitalista, mert ez megint csak a tehetős pácienseknek kedvezne. Na de, ha egy szerv a fekete piacon egymillió dollár, akkor ehhez eddig is csak a gazdagok jutottak hozzá. A kereskedelem legalitásával csökkenteni lehetne az árat, mert kihullanának a láthatatlan piaci csereberén élősködők. Ráadásul az élő donorok esetében, rendesen meg lennének fizetve azok, akik az életüket kockáztatva, kénytelenek áruba bocsájtani a szerveiket. Ez pedig nem kis haladás lenne." "Az emberkereskedelem elleni harc Az embercsempészet áldozatai: Többet kell tenni napjaink egyik legnagyobb gazsága ellen, amely emberek ezreinek életét teszi tönkre. ( © UNMIK) Keith J. Allred ezredes a NATO emberkereskedelem elleni harcának politikáját vizsgálja. A NATO 2004. évi isztambuli csúcstalálkozójának egyik kevésbé ismert eredménye volt a NATO Emberkereskedelem Elleni Politikájának elfogadása. E dokumentum (http://www.nato.int/docu/comm/2004/06-istanbul/docu-traffic.htm) egyetemesen elítélendő bűncselekménynek nevezi az emberkereskedelmet, amely „a modern rabszolga-kereskedelem, amely táplálja a korrupciót és a szervezett bűnözést” ezáltal „potenciálisan destabilizálhat törékeny kormányokat”. A politikát az állam- és kormányfők fogadták el, és minden, a NATO műveleteibe katonákat küldő nemzetre vonatkozik. Két évvel később kezd megmutatkozni az előrelépés, és a kezdeményezésnek köszönhetően sok erőfeszítés történt az emberkereskedelem problémájának leküzdése érdekében. Furcsa lehet, hogy a NATO úgy döntött, hogy biztonsági kérdésként kezel egy látszólag társadalmi vagy rendészeti problémát, a kezdeményezés azonban annak az erősödő felismerésnek az eredménye, hogy az emberkereskedelem fenyegetést jelent a NATO műveleteire nézve, melyek önmagukban is ösztönözhetik, vagy erősíthetik a nőkereskedelem iránti keresletet. Különböző nemzetközi szervezetek becslései szerint több százezer áldozata van évente ennek a tevékenységnek. Az emberkereskedelem jelentős bevételi forrás a bűnözői körök számára, akiknek a tevékenysége legitim kormányokat destabilizálhat és aláaknázhatja a NATO műveleteit. Ezért az emberkereskedelmet olyan a biztonságot érintő fenyegetésként kell kezelni, amely megköveteli a NATO figyelmét. Miközben a politika az emberkereskedelem minden aspektusával, külön elismeri, hogy a misszió keretében telepített katonai erők hatással lehet az emberkereskedelemben érintett nők iránti keresletben. Amikor a bevetésen lévő katonák prostituáltakhoz fordulnak, a szolgáltatást sokszor szervezett bűnözői vállalkozásoktól veszik és így egyfajta „keresletet” indukálnak az emberkereskedelemben áldozatként megjelenő nők iránt. Az ilyen tevékenységet folytató NATO-erők sokszor kihasználják a szex rabszolgákat, és pénzzel töltik meg a szervezett bűnözők zsebeit azokban az országokban, ahol a NATO működik. Egyik végeredmény sem méltó a NATO-hoz vagy tagjaihoz. A NATO döntése, hogy foglalkozni kell az emberkereskedelem problematikájával egybeesett több olyan incidenssel, amely rámutatott a bevetésen lévő haderőknek az illegális szexiparban játszott szerepére. ENSZ-békefenntartók Kongóban történt szexuális visszaéléseivel kapcsolatos gyanú 2003-ban merült fel, szégyent okozva az ENSZ-nek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár felháborodva hallotta, hogy ENSZ- békefenntartókat vádolnak kongói nők és gyermekek megerőszakolásával és zaklatásával. Az előző évtizedben felmerült hasonló vádak miatt a bejelentések hihetőnek tűntek. 2002-ben az ENSZ Fejlesztési Alap a Nőkért tanulmányt adott közre Nők, Háború és Béke: Független szakértői értékelés a fegyveres konfliktusoknak nőkre gyakorolt hatásáról és a nők szerepéről a békefenntartásban címmel. Ebben a szerzők, Elizabeth Rehn és Ellen Johnson Sirleaf megerősítette az ENSZ-békefenntartók részvételét szexuális vétségekben, beleértve az emberkereskedelmet is Angola, Bosznia-Hercegovina, Kambodzsa, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor, Koszovó, Libéria, Mozambik, Sierra Leone és Szomália területén. Amikor békefenntartók települtek a volt Jugoszláviába a 90-es években, magukkal hozták a szexuális szolgáltatások iránti keresletet, amelynek hatására azonnal megnőtt az ilyen célból odacsempészett nők száma. Egyik napról a másikra a bázisok körül bordélyok nőttek ki a földből, olyan klub nevekkel és hangulattal, ami a legközelebbi bázis katonáinak nemzetiségére célzott. Amikor a bázisok bezártak, a bordélyházak is bezártak. A bordélyházakban alkalmazott sok nő a volt Jugoszlávia területére kizárólag azért került, hogy ott az ENSZ békefenntartókat szolgálják ki. A bevetésen lévő katonák és az emberkereskedők által oda szállított nők iránti kereslet között egyértelmű kapcsolat. Az Egyesült Államoknak szintén olyan kínos ügye került napvilágra, amely jól mutatta, hogy túlontúl szoros kapcsolat van a haderők és az emberkereskedők áldozataivá váló nők között. 2002 májusában a Fox News televízió egy riportja azt sugallta, hogy a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák „szívességi őrjáratokkal” védték a kihasznált nőket foglalkoztató bordélyházakat. A televíziós riport sugárzása az USA-ban arra ösztökélt 14 kongresszusi képviselőt, hogy levelet írjanak a Védelmi Minisztérium főszemlélőjének, arra kérve, hogy vizsgálja ki az emberkereskedelem támogatásában vagy elősegítésében való hivatalos részvételt. Bár a hivatalos jelentés szerint az emberkereskedők nem kaptak túlzott támogatást a katonák részéről, mégis „túlzott ismeretség” mutatkozott az USA ott állomásozó katonái és a szexipar között. A Dél-Koreában állomásozó USA-erőket kínosan érintette a vizsgálat eredménye és gyors lépéseket tettek a katonák további részvételének megakadályozására. A NATO-politikaRészben pontosan az ilyen incidensek miatt, a norvég és az amerikai NATO-nagykövet 2004 márciusában kezdeményeztek egy az emberkereskedelemmel foglalkozó, széles hatókörű NATO politika megfontolását. A végül Isztambulban elfogadott dokumentum elindította a NATO-t egy olyan úton, amely lehetővé teszi a szövetséges erők távoltartását az olyan tevékenységektől, amelyek elősegítik, vagy támogatják az emberkereskedelmet. A tagországoktól megköveteli, hogy különböző intézkedések foganatosításával csökkentsék az emberkereskedelmet. Ez olyan lépéseket feltételez, mint a nemzeti jogszabályok felülvizsgálata; az ENSZ Szervezett Bűnözés elleni Egyezménye, illetve a hozzá csatolt jegyzőkönyv „Az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről” ratifikációja, elfogadása vagy jóváhagyása; a NATO-vezette műveletekben résztvevők képzése; szerződéses rendelkezések, amelyek megakadályozzák, hogy az alvállalkozók részt vegyenek az emberkereskedelemben vagy elősegítsék azt; illetve kötelezettségvállalást arra, hogy erőfeszítéseik megvalósítását értékelik a kompetens hatóságok által folyamatosan végzett felülvizsgálatok keretében. Az emberkereskedelem destabilizációval fenyegeti a kormányokat és bátorítja a bűnözői hálózatokat. Minden NATO-tagország hosszú idővel az Isztambuli Csúcs előtt aláírta és ratifikálta az ENSZ Transznacionális Szervezett Bűnözés elleni Konvencióját illetve a hozzá fűzött Jegyzőkönyvet. A csúcstalálkozó óta két további ország, Belgium és az Egyesült Államok ratifikálta a Szervezett Bűnözés elleni Egyezményt és a hozzá csatolt, az emberkereskedelemről szóló jegyzőkönyvet. Öt ország nem ratifikálta még egyik egyezményt se: a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Izland és Luxemburg. Nagyon sok közelmúltban elért haladás az emberkereskedelem elleni harcba új törvények elfogadásának; a nem-kormányzati szervek, bűnüldöző szervek és a bíróság kapacitásainak kiépítésének köszönhető, hogy megfelelően tudják szolgálni az emberkereskedők áldozatait és elsajátíthassák a nyomozati és ügyészi tevékenységben követendő elfogadott gyakorlatot. Norvégia például egy Emberkereskedelem elleni Nemzeti Akciótervet fogadott el 2003-ban, és 2005 júniusában közreadott egy átdolgozott tervet. A 2006-2008 között megvalósítandó terv rendelkezik az áldozatok azonosításáról, és nagyobb erőfeszítéseket rendel az emberkereskedők azonosítása és vád alá vonása érdekében. A norvég hadsereg szolgálati szabályzata tiltja a szexuális szolgáltatások megvásárlását és az olyan kapcsolatokat, melyek más módon gyengítenék a haderők részrehajlás-mentességébe vetett bizalmat. A szabályzat ellen vétő norvég katonák büntethetők. Az Egyesült Államok 2005. november 15.-vel új paragrafust emelt a katonai szabályzatába, amely megtiltja a fegyveres erők tagjainak a prostituáltakkal való kapcsolattartást. Az új paragrafus (http://www.whitehouse.gov/news/releases/2005/10/20051014-1.html) lehetővé teszi a parancsnokoknak az olyan katonák megbüntetését, akik szexuális szolgáltatásokért fizetnek. A Koreában állomásozó USA erők robusztus és széleskörű programot indítottak, megakadályozandó, hogy az ott állomásozó amerikai katonák olyan helyeket látogassanak, ahol emberkereskedők áldozatául esett nőket tarthatnak. Kapacitás-építés Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) és Románia egy regionális ember kereskedelemmel kapcsolatos „elfogadott gyakorlati” képzési kézikönyvet (http://www.undp.ro/governance/Best%20Practice%20Manuals/) dolgozott ki rendészeti dolgozók részére. A kézikönyv a USAID/Romania, az ENSZ Fejlesztési Programja és a román Kormányzati és Belügyi Minisztérium közötti két éves intenzív együttműködés eredménye. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala egy 2003 decemberében Bécsben regionális, rendészeti főtisztek számára értekezleten hivatalosan is elismerte a határőrtisztek, speciális rendőrségi egységek és ügyészek számára írt kézikönyvet. A regionális illegális kereskedelem elleni képzési stratégiát immár 13 dél-kelet európai ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Szerbia és Montenegró, a volt Jugoszláv Macedón tagköztársaság*, Moldávia, Románia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna és a ENSZ koszovói missziója írta alá és a világ legfejlettebb illegális kereskedelem elleni rendészeti programjának tekintik. A régióban több száz rendőrtiszt kapott specializált illegális kereskedelem elleni kiképzést az új kézikönyv alapján és több ország rendőrtiszti iskolája emelte be moduljait a tantervébe. A kézikönyv jogszabályi részt is tartalmaz és egy Délkelet-Európára vonatkozó kapcsolat-listát. Az „elfogadott gyakorlat” rész, amely az illegális kereskedelem módszereinek áttekintését, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó gyakorlati ötleteket, különleges nyomozati technikákat és az illegális kereskedelmet megzavarni képes taktikákat tartalmaz, bárhol a világon adaptálható. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), a USAID és a török kormány egy emberkereskedelem elleni projektet indított az IOM ankarai irodájának kezdeményezésére. A projekt átfogó módon közelíti meg az emberkereskedelem elleni harcot, növelve az emberkereskedők elleni büntetéseket, megvédve az áldozatokat és a közvélemény bevonásával és az intervenció által megakadályozva az illegális tevékenységet. A 600,000 USA dolláros projekt kiterjedt egy „157 a segélyvonal” indítására. Az illegális emberkereskedelem potenciális áldozatainak útlevelébe az ellenőrzéseken történő áthaladáskor elhelyezett tájékoztatókban hívják fel a figyelmet erre a szolgáltatásra. Az USA-ban jól ismert 911 hívószámhoz hasonlóan, a 157-es egy külön erre a célra telepített segélyhívó, amely eddig már 60 áldozat megmentését koordinálta és több mint 200 áldozatul esett nő hazajutását segítette elő. Az emberkereskedők áldozatául esetteket segítő nemzeti orientációs hálózat kidolgozás alatt van. A NATO Iskola három modult dolgozott ki amelyet nyolc a németországi Oberammergauban található iskolájában oktatott kurzuson hallgatható. Az Általános Modul, a Katonai Parancsnoki Modul és a Rendészeti Modul felhívja a NATO Iskola hallgatóinak figyelmét az emberkereskedelem kérdéseire. Mindezen modulok más NATO és Partnerség a Békéért képzési intézetek számára is hozzáférhető, fejlett távoktatást lehetővé tévő webes változatban (http://pfp.ethz.ch/login.php?cookies=nocookies&lang). Az ankarai Török PfP Képzési Központ egy, egy-hetes kurzust dolgozott ki „Az emberkereskedelem és csempészet elleni harc” címmel és azt az elmúlt év során, mobil képzési csoportokon keresztül terjesztette Albániában, Azerbajdzsánban, Grúziában, Kazahsztánban, Romániában, a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságban*, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Ukrajnában. Ezek a kezdeményezések és sok másik, hozzájuk hasonlók a tervezés és megvalósítás különböző fázisaiban vannak szerte a Szövetségben. A NATO Isztambulban felismerte, hogy tovább nem hagyhatja figyelmen kívül az emberkereskedelem fenyegetésének két-ágú lándzsáját. Először is, mint olyan kereskedelmi tevékenység, amely minden évben dollár milliókat hoz a szervezett bűnözés számlájára, az emberkereskedelem destabilizációval fenyegeti a kormányokat és bátorítja a velük szemben álló bűnözői hálózatokat. Ezen intézmények látogatásával a NATO-erők olyan biztonsági fenyegetést finanszíroznak és támogatnak, amely mélyen ellentétes a NATO missziójával. Ezen túlmenően, a NATO szövetségesek felismerték, hogy a bordélyházakat látogató vagy az emberkereskedelmet más módon elősegítő NATO-katonák, ügyfélként maguk is bűncselekmény részesei. Elvi okokból és a NATO-küldetés integritásának fenntartása érdekében ezt meg kell akadályozni. Ez idáig azonban csak Norvégiáról és az Egyesült Államokról tudott, hogy intézkedéseket tettek annak megakadályozására, hogy küldetésben lévő katonáik prostituáltakat használjanak. Más NATO-partnerek más-más módokon dolgoznak a politika megvalósításán. Ezek mellett a NATO a politika részletes felülvizsgálatán dolgozik, annak érdekében, hogy tovább finomíthassák az Észak-atlanti Tanács által megfelelőnek tartott időpontban. Miközben bizonyos fokú pozitív változás tapasztalható, még túl korai lenne az összes, jelenleg kifejlesztés alatt álló kezdeményezés hatását értékelni. Okkal lehet azonban remélni, hogy a most életbe lépő kezdeményezések elkezdik megzavarni és gyengíteni az emberkereskedelemből élő bűnözői vállalkozásokat. Több kormánynak kell lépéseket tennie, hogy megakadályozzák katonáikat az emberkereskedelem elősegítésében azzal, hogy olyan létesítményeket látogatnak, amelyekben emberkereskedők áldozatait tartják fogva akaratuk ellenére. Csak idővel derül ki, hogy az új politika mennyire képes segíteni korunk egyik legnagyobb gonoszát legyőzni. Keith J. Allred ezredes az USA Haditengerészete Katonai Ügyészi Hivatalának vezető katonai bírája, 2003 és 2005 között a Németországban, Garmischban lévő George C. Marshall Védelmi Tanulmányok Európai Központjának előadója volt. Az írásban megjelentek kizárólag a szerző véleményét tükrözik és nem tekinthetők bármely kormányzati hivatal hivatalos álláspontjának." Egyre bővül az emberkereskedelem Európában - állapította meg az Európai Parlament elé nemrég benyújtott jelentés, amely szerint nem járt eredménnyel a szexrabszolgák számának csökkentését és az emberkereskedelem megakadályozását célzó EU-s kampányok, kezdeményezések sora. Ez többek között a virtuális szex terjedésével magyarázható. A jelentés szerint megoldást részben az jelentene, ha az emberkereskedők ellen tanúskodó külföldi áldozatok tartózkodási engedélyt kapnának. Ez egyelőre Magyarországon sincs így. Az Európai Unió területén évente több mint százezer nőt adnak-vesznek az emberkereskedők, és a piac egyre bővül - derül ki abból a jelentésből, amely múlt héten került az Európai Parlament elé. A prostitúció "helyi piacai", az átfogó stratégia kidolgozását célzó EU-s jelentés szerint Észak- és Nyugat-Európában a legnagyobbak, a nőket nagyrészt Kelet-Európából hozzák. Európában, becslések szerint évente százezren esnek áldozatul az emberkereskedőkenk. A prostitúcióra kényszerített nők nagy része fiatal, egy korábbi felmérés szerint 69 százalékuk 19 és 26 év közötti. Az emberkereskedők csapdájába általában jobb megélhetés reményében esnek az áldozatok, amikor jelentkeznek olyan hirdetésekre, amelyek jól fizető külföldi munkát ígérnek. A külföldre csábított lányok útleveleit elveszik, és munkára kényszerítik őket. Általában azzal zsarolják, hogy ha nem engedelmeskednek, értesítik a szüleiket arról, hogy hová szöktek és mivel foglalkoznak külföldön. De az is előfordul, hogy azt mondják nekik, veszélybe kerül a családjuk, ha nem hajlandók azt csinálni, amit az emberkereskedők mondanak. Kihasználják azt is, hogy a szerencsétlenül járt fiatalok - miután illegálisan tartózkodnak az országban - félnek az ottani hatóságoktól. A hatóságoktól félnek az áldozatok Többek között a helyi hatóságoktól való félelemet szeretné az Európai Parlamentben (EP) tárgyalt jelentés megszüntetni. Mindeddig ugyanis csak Belgiumban és Olaszországban tettek lépéseket azért, hogy az áldozatokat megpróbálják az emberkereskedők elleni tanúskodásra bírni. Csupán ebben a két államban kapnak az áldozatok az emberkereskedők ellen indított per után tartózkodási engedélyt. A jelentés szerint ez fontos lenne az áldozatok ösztönzése miatt, és lehetővé kellene tenni a névtelen nyilatkozattételt is az áldozatok védelmében. A jelentés rámutat arra, hogy az eddigi próbálkozások a nőkereskedelem és a prostitúció visszaszorítására nem jártak sikerrel, holott számtalan nemzetközi egyezményben szerepel: fel kell lépni az emberkereskedelem ellen. Ezért a parlamenti szakbizottság közös EU-politika bevezetését javasolja, amely a jogszabályokra, szankciókra, az elkövetők elítélésére és az áldozatok védelmére összpontosít. Bővül a piac a virtuális szex miatt A jelentés szerint az emberkereskedelem a leggyorsabban bővülő szervezett bűnözési forma Európában. Ez részben az EU bővítésével magyarázható, részben az intézkedések hiányával. A szöveg arról is szól, hogy a virtuális szex fellendülése kihat az embercsempészet bővülésére és az új, internetalapú technológiák "megkönnyítik a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolását". A jelentésben konkrét javaslatok is szerepelnek. Több pénzt kellene például juttatni Bulgáriának és Romániának, hogy megelőzzék az emberkereskedelmet, Németországnak pedig külön szigorú intézkedéseket kell hoznia "a 2006-os futball világbajnokság keretében a nőkereskedelem és az erőszakos prostitúció megelőzésére".
Nos...nekünk kell eldönteni mennyit engedünk a félelemnek. Mert ha túl sokat bizony nem jó...de ha túl keveset, az sem?
Nehéz megtalálni az arany középutat!
FORRÁS*domino-domino BLOG .*
FORRÁS*domino-domino BLOG .*
