Így lettünk végül naggyá.

OM MANI PADME HUM

A buddha lényege az, hogy az ember fejlődése és tudása önmagán múlik és nem isteni kinyilatkozás eredménye . Tehát ez nem igényel tanítómestert sem. Buddha előtt nem volt más megvilágosodott ember, akitől tanulhatott volna. Buddha nagyon sokat kísérletezett vele élete során, hogy rájöjjön, mi az, amit keres. Buddha minden ténynek az okát kereste. Buddha nem hagyott hátra tanairól írásokat.. Minden ténynek az okát kereste es jelen van az ember életében a karma.. Régóta szimpatikus nekem a lámaizmus az életfelfogás miatt és a nyugati élettel összeegyeztethető életstílus miatt. Tibet a világ összes országai közül a legközelebb fekszik az éghez, a Naphoz, a csillagokhoz.. Tibet emberöltôrôl emberöltôre szüli a mítoszokat, amelyektôl a nem hívôk is ámulatba esnek..

A valóságot megismerô bölcsesség átélése egyszersmind a gyökerek megszüntetésével jár együtt.. A felületes szemlélô megelégszik a dolgok látszatával. A felszínes szemlélet úgy láttatja a fizikailag is megjelenô dolgokat, mintha azok elkülönült egészek lennének. Tehát minden megnevezés részleges, alaptalan és önkényes, távol áll a dolgok forrásától.

A dolgok külsô nézete másodlagos, vagyis következményszerű.. Így aki gyanútlanul élettelen nevekkel borított világban él. Annak a  számára rejtett összefüggések alapján minden mindennel összefügg. Azt látjuk tehát: szándék és akarat a forrása a karmának. .Ahelyes magatartás: az együttérzô törôdés nyomán fakad. "A karma, az ember feladatainak az összessége, melyek megoldásához, több életén keresztül is lehetôséget kap." A teremtett szellemek egy része eltért az isteni törvényektôl. Amint rájön valaki, hogy életének célja nem a születésétôl a haláláig terjedô lét, hanem ez az idôszak csak egy, a valódi cél megvalósítására kapott lehetôségek sorában, megértheti, hogy tettei - mint epizód szerepek történései - befolyásolják teljes - több inkarnáción keresztül törté-nô - életének alakulását, és majdani megítélését. Tekintettel arra, hogy az anyagi tudatlanságból (vágyak, irtózatok, megoldatlan élethelyzetek, lappangó félelmek stb.) származó zurzavar annyira áthatja az elmét, hogy nem képes az eredetileg tiszta híradást, csak zavart gondolataival keverten továbbítani. Aki sikeresen oldja meg feladatát, visszatérhet Istenhez, és örök életre jut. Aki nem, az - mint a bukott diák az iskolában - újra és újra visszaszületik, újra járva az "Élet Iskoláját".Minden egyes cselekedetünk nem csak a karmánkat, de önmaguk hajlandóságát is a saját maga felé fordítja.. A folyamatos újraszületés (reinkarnáció) a tibeti vallás Indiából származó ősi sajátossága.

Vágyva vágyott reménység az, hogy egyszer megszabadul az újraszületés kényszerétől, és eljut a megvilágosultság vágy nélküli állapotába. Itt van a lényegi különbség egyfelől a keresztyén – és sok más-, másfelől a tibeti élet- és halálfelfogás között. Nevezetesen, amíg az előbbiek túlvilágban, feltámadásban és örök életben (mármint az egyszer megszületett lélek örökkévalóságában) hisznek, addig az utóbbi folytonos megújulást hirdet, itt helyben. A kegyelemnek ezt a legmagasabb rendű adományát nirvánának nevezik, ami nem egy hely, ahová el lehet jutni, nem is semmi, miként az európaiak sokszor gondolják, hanem a vágyak kialvásának állapota. A szellemi megismerést kereső ember azzal készíti elő magát feladatára, hogy tudatos akarattal legyőzi mindazt, ami gondolkodásában önkényes.Megtanulja, hogy csak a gondolat.követelményeinek tegyen eleget. Az európai embernek a tibeti Bönnel szemben óvatosságot kell tanúsítania, mert azt a magatartást, ami az aszkétikus gyakorlatokban megnyilatkozik s ami a formulák szavaiban él, idők folyamán tökéletesen elfelejtette. Az európai jól érti történeti alakjainak Periklésnek, Caesarnak, Nagy Péternek magatartását és tudja, hogy bennük a lélek rendkívüli ereje nyilatkozott meg. Érti még költészetének alakjait is, Achilleust, Aeneast, Parsivalt és tudja, hogy ezek az emberek a hősies lélek megnyilatkozásai. De már egyáltalában nem érti a héroikus léleknek azt a megnyilatkozását, ami a misztikus, a próféta, az aszkéta, a szent. Azt hiszi, hogy a lélek hősiessége minden esetben külső eredményt, úgynevezett sikert ér el; e siker: a hírnév, a dicsőség, a nagy elhatározás és nagy tett következménye, hatalmas és lenyűgöző látvány, megbabonázó példa.

 Ha valakiben hősies lélek él, ez a hit ma itt, annak olyannak kell lenni, mint a tűzijátéknak, az ember szemét tetteinek nagyságával el kell kápráztatnia. Valamennyi misztérium minden gyakorlata egyetlenegyet akar elérni: világosságot teremteni, felébredni, a káprázattól elszakadni . A misztériumok az embert nem tudással gazdagítják. Annak azonban, hogy mintegy harminc év óta európai nyelven egyre több keleti s így tibeti mű is napvilágot lát, jelentősége van. Európa jobb része az anyagi világuralmat kezdi szegényesnek és méltatlannak találni. Ismerj meg mindent, vizsgálj meg mindent. Pál apostol pedig csaknem ugyanazokkal a szavakkal azt írja: Ismerj meg, vizsgálj meg mindent s ami jó, azt tartsd meg. Tudni csendben maradni, tudni a magányt szeretni: ezek az érett ember jellemvonásai. Azé, aki már nem a tevékenység lázában ég, a lázas semmittevés állapotában, azé, aki megértette, hogy az egész világot Isten láthatatlan jelenléte irányítja, s a legkevesebb, amit meg kell tennie, hogy lelkét megnyitva kapujává válik a felülről áradó fénynek, hogy az a világba beáramolhasson. Pozitív helyzetben a szabad akarat helyes döntését jelenti, azt hogy ajánlatos a nehezebb, de jó utat választani, hiszen választanunk kell a régi és az új között. Negatív helyzetben hibás döntést jelent, nem kielégítô helyzetet, vagy kapcsolatot, féltékenységet, irigységet, rosszindulatot, egyben figyelmeztet minket, hogy ne döntsünk meggondolatlanul. A pénz mindenek feletti hatalma, az emberiség kollektív karmájává vált. A legnagyobb bun, amit az ember maga ellen elkövet, a földjeinek, az ivóvizeinek és táplálékainak megmérgezése.

Az urbánus életmóddal együtt jár a tömegfogyasztás. Nagy tömegeket lehetetlen ellátni friss, jó minôségu élelmiszerekkel. Az élelmiszergyártás eszközei: a hôvel való tartósítás, a génmanipulált hozamnövelôk, az agresszív tartósítószerek, a sugárkezelések, a mesterséges színezôanyagok és ízfokozók, aromák, állomány- és tömegjavítók. Az eredmény: az emberi érzékszervek számára tetszetôs "élelmiszerkáprázatok".A modern idők egyik legérdekesebb tudományos felfedezése az volt, hogy a rendkívül komplex ősi tibeti orvoslás egyes tanai messze megelőzték a nyugati orvostudomány és biológia felfedezéseit. A világ dolgainak megítélése nem a tudás dolga, legalábbis nem az iskolában megtanulható tudásé, hanem a megtisztultságé. Ez a megtisztultság az eloldódásból fakadó csend gyümölcse. Aki pedig megtisztult, aki már semmihez sem tapad és semmihez sem ragaszkodik, az kemény és sérthetetlen, mint a gyémánt, s a démonok világa nem vehet erőt rajta.

 Ez az igazi medicina, a tökéletes gyógyszer. Mihez ragaszkodunk leginkább, és ugyanakkor mit ismerünk a legkevésbé, ha nem magát az „ént”? A tudat szokásos beállítódásának meghatározását követően ezért kell belépnünk és uralmat szereznünk a GONDOLAT területén, azaz az érzelmi és gondolati megnyilvánulások tartományában. A felfordulás a rendből következik, a gyávaság a bátorságból születik, a gyengeség az erőből jön létre. a keresés izgalmát nem csökkentette, otthonainkban otthontalanságba vonultunk, lelkünk sötét barlangjaiba égő fáklyát vetettünk, míg aztán az eloldódás művészetét tökéletesen elsajátítottuk. 

Így lettünk végül naggyá. 

SZERKESZTETTE *S.S.Andorás

A SZELLEM UTASA