Az Országgyűlés működése"(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van." - AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEM HOZHAT HATÁROZATOT 75%-OS SZEMÉLYES JELENLÉT NÉLKÜL! Az országgyűlés munkahely! A távollét okát, idejét nyilvánosan igazolni kell a választók felé!
Törvényalkotás
"(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet." - és a Nemzetgyűlés! A (2) pont helytelen "a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti" helyett a kötelezően megküldeni elfogadható! A 2/3-os és a 80%-os törvényeket az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, és javaslata alapján a Nemzetgyűlés hagyja jóvá! Egyéb törvények ellen, az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök, és a Nemzetgyűlés indítványozhat megszüntetést, vagy követelhet meg az országgyűléstől módosítás! A törvényalkotási tervezet további pontjai az (1)-es pont változtatásai figyelembevételével kell, hogy kialakításra kerüljenek!
Országos népszavazás (További diktatórikus elemek, átvétele az 1989-es illegitim alkotmányból!)3. Nem lehet országos népszavazást tartani"a) Alkotmány módosítására irányuló kérdésről, - 200 ezer választópolgári kezdeményezésre mindenről lehet népszavazást tartani, amit a Nemzetgyűlés utasítására a parlament vizsgál ki, és a kérdés megoldásához készített tervezetéről beszámol az országnak, a hivatalos állami médián keresztül, majd a parlament által készített tervezet elfogadásra kerülhet, ha a Nemzetgyűlés, az Alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök nem jelez alkotmányellenes elemet!"b) a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról," - a Nemzetgyűlés kifogásolható költségvetési elemek, vám és adó módosításokról, helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról, a Nemzetgyűlés egységes állásfoglalásának hiányában, vagy határozatképtelensége esetén, népszavazással dönt!"c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról" - A felsorolt képviselők választásáról szóló törvényeket a Nemzetgyűlés határozza meg, betartásáról a parlament köteles ellenőrizhetően gondoskodni! Ismételten felmerül a munkaadói és munkáltatótói jogviszony! A köztisztviselők nem lehetnek állam az államban!"d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről" - a nemzetközi szerződések közügyek, és mivel sem a parlamentnek, sem a kormánynak nem lehet magánmegállapodása nemzetközi vonatkozásban, ebben a kérdésben is a Nemzetgyűlés határoz, és az országgyűlés hajtja végre a megszavazott döntést, döntéseket!"f) az Országgyűlés feloszlásáról," - Az Országgyűlés feloszlásáról a népi kezdeményezésre a Nemzetgyűlés dönt! Ez esetben felmondást a Nemzetgyűlés mondja ki a munkavállaló, és alkalmatlannak bizonyuló közalkalmazottakkal szemben! Ismételt 1989-es alkotmányból származó diktatórikus elem!"g) képviselő-testület feloszlatásáról," ua. mint az előző pontban, de a képviselő testületeket visszahívhatják a választók is!"h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről," - hadi állapotot csak az ország megtámadása esetén rendelhető el, a Nemzetgyűlés összehívása mellet! 2006-ban Gyurcsány Ferenc próbált kiprovokálni a hadiállapot bevezetéséhez "szükséges állapotokat", ami az állam közalkalmazottainak (munkavállalóinak), a magyar nép elleni diktatúra kialakítására tett kísérlete volt! Ilyen törvénybe iktatott lehetőséget TILOS az alkotmányba beépíteni!"i) a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről" - Magyarország hadereje nem szolgálhatja más országok haszonszerzési háborúját (afganisztáni kábítószer útvonal, és termelés biztosítása, NATO vegyi-permetezések támogatása, ENSZ békemissziónak álcázott, védtelen országok lerohanásában való részvétel stb.). Minden katonai műveletben való részvételt a Nemzetgyűlés hagyhat jóvá!"4. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." - ha csalás gyanúja nem merül fel, egyik, vagy másik oldalról! Ez esetben, és csalás nélküli szavazáskor, a Nemzetgyűlés dönt ill. továbbítja az utasítást, és az országgyűlés jogkörébe kerül végrehajtásra a népi akarat!
A köztársasági elnökA köztársasági elnök feladat- és hatáskörei:"2. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. - beszámolási, és egyeztetési kötelezettséggel a Nemzetgyűlés hadügyi bizottsága felé, de nem adhat ki a magyar nép elleni parancsot! Polgárháború esetén, a Nemzeti Gárda feladata a polgárháborús helyzet felszámolása, melynek menetét a Nemzetgyűlés hadügyi bizottsága irányít! A Nemzetgyűlés hadügyi bizottságának összetétele féléves időközönként változik a Nemzetgyűlésen belüli választással!"9. a különleges jogrendet érintő döntéseket hoz" -javasolhat!
A 10-27 közötti pontokban a Nemzetgyűlés, népszavazási kezdeményezés, vagy törvénytelenség felmerülése esetén felülbírálhatja a köztársasági elnök döntését!
A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése
A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés javasolhatja. Nem lehet párt vagy szervezet volt, vagy aktív tagja, személyéről Népszavazás dönt! Megválasztásához 50% +1 fő szavazat szükséges! Ezért a (2) - (3) pont érvénytelen! Sikertelen szavazás esetén az (5) pont határideje kitolódik 30 nappal.
A köztársasági elnök jogállása
"1. A köztársasági elnök személye sérthetetlen." - a Nemzetgyűlés leválthatja!"(3) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg." - Javadalmazása, a mindenkori miniszteri fizetések 5-szöröse. Lakhelye, megbízása idejére a Budai Vár, melyen számottevő változtatást nem végeztethet! Tetszőlegesen ideig újra választható a Nemzetgyűlés javaslatára, és a népszavazás eredményeként!"(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos." - Az országgyűlés javasolhatja a Nemzetgyűlés számára a leváltást kétharmados többség esetében, amit a Nemzetgyűlés indoklás ismeretében köteles elbírálni, és a leváltásról dönteni!
A Kormány és az önálló szabályozó szervek
A Kormány az Országgyűlésnek felelős, legfelsőbb felelősséggel a Nemzetgyűlésnek tartozik!"2. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre." - a legfőbb szerv a Nemzetgyűlés!
A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megszűnése
"3. ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki," - Az új alkotmányba be kívánják építeni Gyurcsány-Bajna- féle bizalmatlansági önindítványozást, ami korábban is a hatalomátmentés egyik, a saját 1989-es illegitim alkotmányuk által is törvénytelen módozata! A Nemzetgyűlés leválthatja a miniszterelnököt, ha bizalmatlanság merül fel, akár érvényes, és kellő létszámú népszavazási kezdeményezés, akár a parlamenti képviselők, akár a nemzetgyűlés, akár a köztársasági elnök részéről!
Az ügyvezető kormány
Ügyvezető kormány alakítására a nemzetgyűlés előzetes szakmai alapon történő kiválasztás (tartalék, vagy válságkezelő kormány) alapján állíthat ideiglenes kormányt! Kiválasztása a beiktatott kormánnyal egy időben kerül kijelölésre, és egyéb tényezők (közben felmerülő alkalmatlanság, haláleset stb.) miatt módosulhat! Törvényt nem alkothat, de a Nemzetgyűlés felhatalmazásával, válságelhárítás esetén hozhat ideiglenes rendelkezéseket, a működőképesség fenntartása érdekében!
Önálló szabályozó szervek
"3. Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgyűlésnek." - önálló szabályozó szervek nem létezhetnek! Mivel Magyarországon nincs, és nem lehet titkosítandó tevékenység, ez miatt nem is lehet éves beszámolási kötelezettséggel bíró szerv sem! A korábbi és jelenlegi kormányok titkosítottak, a magyar állampolgárok sérelmére elkövetett bűncselekményeket, érintettségük okán, ez megengedhetetlen! Titkosítani csak tudományos szellemi termékeinket lehet, a nemzetgazdaság érdekeinek sérülésének elkerülése érdekében, ezt is csak a hasznosítás megkezdésének idejéig, és kormányhatározattal! Rendelet kiadási joga - mivel az önálló szabályozó szerv létrehozására nincs indok - nincs!
"6. a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát," - és a Nemzetgyűlés utasítására!
A bíróság
"7. A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen közigazgatási és munkajogi eljárásokra - külön bíróságok létesíthetők." - A közigazgatási és munkajogi eljárásokra nem létesíthetők, hanem kötelezően létesítendő, "független" bíróságok szükségesek!"3. A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." - A bírák kinevezését, gyanú esetén a Nemzetgyűlés felülbírálhatja! Megbízatási ideje 5 év!
Folytathatnám az igazi népképviseleti ALKOTMÁNY megteremtésére tett kísérletet, de lassan kifutok a képernyőről! Megállapíthatjuk, hogy a 2012. január 1-től bevezetni szándékozott "alkotmány", egy erősen NWO beütésű, terrorisztikus elemeket tartalmazó, és sok elemében az 1989-es förmedvénnyel megegyező TÁKOLMÁNY! forrás: Tulok
FORRÁS
http://hunszkita.com/news.php?extend.377
SZERK S.S.A
