A Sárkányos Társaság igaz története
A kétnemű Karizira
Bátkai Gergely, aki a Biring várában lakott feleségül vette Murányi Katinkát, akitől 1315-ben Karizira napján fia született. Óm jelzésű beavatott várományosnak tűnt, így már hat évesen megörökölte a rovásokban szereplő rege- és mondavilágot, ami azt jelentette, hogy Detre-Ubultól (Róbert Károly belső titkos tanácsosa, a szászok vezére1321-ben a 313-ik Arvisura rovás folytatásának joga őrá szállt át.
Gyermekkorát főként a Szatmár-szabolcsi Biry várában töltötte. Karizira ott rovásgyakorlatként lemásolta a már meglévő 313-as Arvisurákat, ami alatt tökéletesíthette rovástudományát. Biry egy homokvár volt, ahol a kis Karizira kitűnő lovassá fejlődött, majd 1330-ban meg is nyerte a Pusztaszeri ifjúsági Nagy Süánt, Pünkösdi Királynak választották, majd nagyanyja a Balogh-nembéli Szécsy Sarolt úgy döntött, hogy ő menjen az ordoszi sámánképzésre Karakórumba.
1335-ben Ordoszban is megnyerte a beavatott Nagy Süánt, ám távollétében más is történt. 1338 elején fősámáni beavatkozással nővé műtötték meg, így szojorgaktani bilgeként tért haza Magyarországra.
Karakórumból 1338-ban, 23 évesen tért haza. Kiváló beteggyógyító lett, aki itthon apai nagyanyját, Széchy Saroltot Hunyadváron meg tudta gyógyítani. Az ott töltött hetek alatt megsúgta nagyanyjának, hogy nővé változott, mire Sarolt azonnal férjhez akarta adni, de erre Karizira nem vállalkozott, mert a fiú-lány állapota miatt Nazír – azaz Égilánysági – fogadalmat tett és otthagyta Hunyadvárát. Széchy Sarolt bánatában meghalt. Halotti arany urnáját Karizira helyezte el a balogi várba.
Róbert Károly megbízta, hogy a Kállayakkal menjen Rómába, mert az itthoni főpapság bűnlajstromot írt a pápának, amit Karizira nagy nyelvtudásával bebizonyított, hogy a magyar király csak a bűn útjára tért főpapság tiltott bor- és sókereskedelmét adóztatta meg. Ezt a pápa is elismerte és a főpapjaink adóztatását engedélyezte.
Budavár Kancelláriája fokozatosan veszített egykori jelentőségéből, ezért az Óm-jelű Karizira, fennmaradásunk érdekében – Kubiláj mongol császár elgondolása szerint - megszervezte a Sárkányos Társaságot, mely az Árpád-háziak titkos szervezete volt. E társaság Kambaluk, Ordosz és Karakórum beavatottjaival tartotta a kapcsolatot.
Ennek előzménye volt, hogy még Rómában járva összetalálkozott a Kambaluk-Karakórumi Sárkányos Társaság fejével, aki megbízta, hogy legyen a társaságuk nyugati megbízottja. Róbert Károly tudtával Visegrádon Sárkányos-Lovaggá ütötték Karizirát.
Róbert Károly, magát Árpád-házinak tartotta, így a Sárkányos Társaság tagja volt, amely fiát, Nagy Lajost is a Társaság lovagjává ütötte. Róbert Károlyt Budaváron, az Aranyasszonyok Templomában maga Karizira ütötte már lovaggá, hiszen erre jogot kapott Kambalukból.
Karizira legfontosabb tette a Visegrádi Kongresszus megszervezése volt, mivel előre látta, hogy a magyarságunkra a Habsburgok terjeszkedési politikája jelenti a legnagyobb veszélyt. A német törekvésekkel szemben a lengyel, a cseh és a magyar uralkodóházak összefogása domborodott ki.
A Sárkányos Társaság központja Budaváron volt és minden holdtöltekor tartották összejöveteleiket. Kereskedelmi útvonalakat szerveztek: 1) Buda-Esztergom-Halics-Brünn-Prága 2) Nyitra-Trecsén-Tessen-Krakkó 3) Budavár-Kassa-Lőcse-Kárpátvára-Krakkó irányokban. Ezek révén a Cseh és Lengyel baráti kapcsolatok nagyon fellendültek. Az útvonalak mellé lóállásokat telepítettek. A kereskedői egyesülésnek a beavatottjait Károly Róbert tudtával Karizira beszervezte a Sárkányosok közé.
A Kubiláj-vezette Sárkányos Társaság eleinte csupán a kunok és besenyők közül választotta tagjait. Karizira révén Nagy Lajos a szászok mellett német-avar-szász ifjakat is beszervezett a Társaságba.
Nagy Lajos Karizira megbízására Uruk, Ordosz és Kambalukkal az összeköttetést fenntartotta, majd ő vezette be a nemesérc monopóliumot és a 30-ad vámot, mellyel az országot gazdaggá tette.
Lajos, a Sárkányos Társaság vezetésével új magyar hadsereget szervezett a magyarkai (Kaukázusi központ) és szakszini zsoldosok beszervezésével. (Szakszin, Asszorügyek egyik városrésze, a szakszok pedig Indiából kivándorolt harcosok) A sereg segítségével foglalta el a nápolyi királyságot, melyben az olaszok a király öccsét korábban megölték.
A Sárkányos Társaság tervbe vette, a Kubiláj-terv szerint, hogy Magyarországot három tenger mossa. Erzsébet királyé is belépett a titkos társaságba, és híve lett a három tengeres Magyarországnak. Mindenben Karizira tanácsait követte, aki a Sárkányos Társaság vezetője lett.
Lajos-Bátka a Sárkányosok Fejedelme
1348-ban Karizira apja meghalt. 1349-ben Nagy Lajos parancsára Karizira feleségül ment az ifjabb Kállay Lászlóhoz, majd 1350-ben hét havi házasság után egészséges fiúgyermeknek adott életet. A király után Lajos-Bátka lett a neve. Erzsébet királyné azonban azt hitte, hogy az utód a király házasságon kívüli törvénytelen gyermeke, ezért Karizirát üldözni kezdte. A kitört pestisjárvány elől még jól is jött neki, hogy Brassó, Nagyszeben és Hunyadvár térségében tartózkodott. Kállay Lászlót pedig Szakszinba küldték, hogy igazgassa a szászok dolgait.
Karizira után fia, Lajos-Bátka lett a Sárkányos Társaság fejedelme, aki Nagy Lajos uralkodása alatt Magyarországot nagyhatalommá tette. Állandóan úton volt. Lajos-Bátka teremtette meg apjának a lengyel királyságát, de azt a fiára hagyta. Nagy Lajos lányait férjhez adta Zsigmond és Jagelló litván uralkodóházába, ezzel megalapította a Jagelló királyi házat.
Erzsébet királyné ki nem állhatta Lajos-Bátka tevékenységét, de a fiú a Sárkányos Társaság és Karizira védelme alatt állott. Lajos-Bátka az örmény Armila uralkodó leányát, Alagözit vette feleségül, ami által a király beleszólhatott az örmény ügyekbe is.
Karizira – mivel elérték a három tenger határolta Magyarország célját – békében és nyugodtan halt meg. A Sárkányosok Budavári kápolnájában temették el. Vagyonát 1380-ban a Sárkányosokra hagyta.
1382-ben Nagy Lajos is meghalt, majd a főurak széthúzásait Lajos-Bátka nem tudta megakadályozni. A bánsági főurak kis Károlyt szerették volna királynak, de Erzsébet és Mária királynék (Erzsébet, Nagy Lajos felesége, Mária a lánya volt) ezt megakadályozták és a kiskirályt megmérgeztették. Bosszúból a főurak Erzsébet királynét megölték. Mária így egyedül uralkodott, akit a háttérből (nem vér szerinti) féltestvére, Lajos-Bátka támogatott. Mária férje Zsigmond volt, akit a Sárkányos Társaság a tagjává fogadott.
Mária királyné és Zsigmond védelmében Lajos-Bátka megszervezte a Sárkányos Társaság ligáját, melynek tagjai előtt a megkoronázott Zsigmond megfogadta, hogy nem fog idegeneket az ország területén tisztségekbe emelni. Ha a király e fogadalmát megszegi, a Sárkányosok fegyverrel kényszeríthetik. A Liga hatalmas hadsereg felett rendelkezett.
1401-ben a főurak összeesküdtek a király ellen, aki korább megtörte a Horvátiak, Lacfiak erejét és elkobzott birtokaikat a Garaiak vezette csoportnak adta. Zsigmondot ezért elfogták és Siklós várába zárták.
Lajos-Bátka ekkor Armiában volt, majd mikor hazatért és látta, hogy a német főurak egyáltalán nem törődnek Magyarország érdekeivel új ligát szervezett, hiszen a török délen uralomra tört és Zsigmond nem tehetett semmit ellene. Lajos-Bátka meghívta az új ligába a Garai-Cillei csoportot, mert a Kis-Károly főúri csoportja a törökkel szövetséget kötött Magyarország királynője, Mária ellen.
Zsigmond a széthúzás miatt 1389-ben csatát vesztett Rigómező térségében a törökkel szemben, ahogyan 1396-ban is Nikápolynál. Zsigmond nagy nehézséggel és a Garaiak csoportjával tudta megmenteni a koronáját. Megerősödve elűzte a püspöki kart.
1404-ben nemzeti egyház létesítését hirdették ki, amely a pápától teljesen független lett volna. Ez Lajos-Bátka utolsó diadala volt. Lajos-Bátka az ország tudtára adta, hogy milyen módon zsarolják a mainzi érsekség és a pápaság ügynökei révén az ország lakosait súlyos egyházi fenyítésekkel, kiközösítésekkel, kiátkozással.
1414-ik évi konstanzi zsinattal a Sárkányos Társaság egyik célja sikerült, miszerint felszabadultunk a pápaság és a mainzi érsekség befolyása alól. Nem sokkal a zsinat után Lajos-Bátka rosszul lett és 1415-ben meghalt.
A gyakori háborúskodás miatt Nagy Lajos és Zsigmond is elzálogosította a királyi birtokokat, s így a 20%-os királyi birtok már 6%-ra csökkent. A főurak kölcsönt adtak a királynak, s fedezetül újabb birtokokat kaptak. Karizira halála után, 1380-tól a bánságokban sok birtokot elzálogosítottak a Királyi Kancellária által és ezek a zálogosítások mindinkább folytatódtak.
A Szibián-Hunyadiak
1321. augusztus 20-án, mikor Karizira még csak hat éves volt, történt, hogy a kambaluki Sárkányos Társaság nevében Szemtimur herceg Szibán Jánknakadományozta díszes kardját, amellyel lovaggá ütötte, hogy a Kárpát-medencei Magyarországot helyettük is védelmezze. (A Szibiánok lettek később a Hunyadiak.) Mindez 1321. augusztus 20-án történt.
Az Árpád-házi Szibián Jánkok családjából évtizedekkel később Szibián Demők lett a köznemesek és harcos-jobbágyok parancsnoka. Tagja lett a Sárkányos Társaságnak. Nem helyeselte Zsigmond zálogosító törekvéseit.
Demők és Lajos-Bátka, továbbra is fenntartotta a kapcsolatot a Kubiláj-féle Sárkányos Társasággal, akik az egyesült mongol-örmény hadakkal akadályozták a törökök előretörését. Zsigmond a Nyugat-római Császárság felé kacsingatott (később meg is szerezte a címet), amit Demők nem helyeselt. Zsigmond német, cseh és osztrák urakat is bevont a Sárkányos Társaságba, amivel Lajos-Bátka és Demők vezette magyar többséget 1408-ban megszüntette és a társaság székhelyét áthelyezte Bécsbe.
Zsigmond 1413-ban Demők tiltakozása ellenére Magyarország kormányzását 21 Sárkányos főúrra bízta, míg Bécsben 3 főúrral megindította harcát a német-római császári címért. E kisebbségi, három fős baráti kör szervezte meg a Nyugati Sárkányos Társaságot.
1414-ben a hazai Sárkányos Társaság megerősödött.
Szakszinban Szibián Demőköt kinevezték az uruki-mani keresztények püspökének, aki Zsigmond Kancelláriájának is nagy szolgálatot tett, mivel a törökök és mongol hadvezérek terveiről mindig tájékoztatta. Emiatt Szibián Demők és az egész Szibián nemzetség elnyerte a Hunyadi nevet valamint Hunyadvár a birtokukba jutott. Megesküdött a 21 főúr előtt, hogy maga, utódai és rokonsága részére kötelezővé teszi, hogy az országot a törökkel és a németekkel szemben megvédi.
Lajos-Bátka 1415-ös halálakor Hunyadi Demők vállalta, hogy Detre-Ubul küldetését valóra váltja, miszerint a rege-monda világunkat széles körben a szabadok között terjeszteni fogja és mint a köznép parancsnoka, a harcos jobbágyokat hazafias szellemben fogja nevelni.
Demőknek nagy érdeme volt, hogy a főurak és főpapok által törölt Aranybulla pontokat az uruki-mani bibliának záradékából a Keleti-Sárkányos Társaság tudomására hozta. Ezek a termőföldek kialakítására, a parasztokkal való bánásmódra, a zsidó és vendégfőúri személyek rabszolga kereskedelmére és a kamarák, kézművesekre vonatkozott.
Szibián-Hunyadi Demők 1416-ban Temesvárnál elesett.
Kambaluk beavatottjai úgy tekintették a Hunyadiakat, mint a Keleti Sárkányos Társaság harcosait, akik sohasem szakadnak el Ordosztól.
A Sárkányos Társaság Zsigmond mesterkedése miatt több ágra szakadt. Zsigmond minden pénzt arra áldozott, hogy elnyerje a római és német-római császár címét, ezért Dunántúl és Avaria beavatottjai elszakadtak a Sárkányos Társaság igazi céljától és Zsigmond elgondolása szerint több irányzat alakult ki. Minderről Kállay János felesége, Nagita (később aranyasszony) jelentéseket küldött Ordoszba.
Az óm-jelű Hunyadi János
Az ifjú Hunyadi János óm jellel született, és beavatottként megszervezte a keleti Sárkányos Társaságot. Míg Zsigmond a magyar seregek élén többször veszített csatát a török ellen, az óm lelkű Hunyadi, délvidéki parancsnokként sikeresen vette fel a harcot, ráadásul Szibián Demők egész családja mögé állt és anyagilag is támogatták.
A király 1408-ban 24 báróból megalapította vitézei számára a titkos aranysarkantyús katonai rendet. A nyugati Zsigmond-féle Sárkányos Társaság magánérdekek intézményévé vált. Zsigmond a Cilleiekkel és a Garaiakkal osztozott a nyugati Sárkányos Társaság vezetésében, mely Társaság olyan erős lett, hogy a 1414-es zsinaton három pápát is elűzött a trónról és egy negyediket választott meg.
A konstanzi zsinaton bántatlanságot biztosított a vallásalapító Husz Jánosnak, utána pedig hitlevelét felrúgva az egyháziakkal együtt engedélyt adott Husz János megégetéséhez. Ahelyett, hogy a török ellen fordult volna, a cseh királyi korona megszerzéséhez látott és a huszita mozgalmat vérbe fojtotta.
E lázongás közben Hunyadi János parasztjai élén zsoldosvezér lett, utána szörényi bán, majd erdélyi vajda és temesi főispán. Hősiességével ő lett az ország leghatalmasabb főura és vállalta a török elleni hadsereg élén a fővezérséget. Ő vette át Detre-Ubul regeőrző és hirdető küldetését.
Innen kezdődik a Hunyadiak hősies küzdelme az uruki-mani vallásért, és a "hármas" Magyarországért.
Detre-Ubul 1241-ben alig volt 10 éves, amikor beállt Batu-kán seregébe fegyverhordozónak. Később azoknak a szászoknak volt a parancsnoka, akik a tatárjárás után hazainduló mongol seregekkel keletre mentek. Kadán a mongol veszteségek pótlására vitte magával a szászokat. A magyar származású Ungika szojorgaktani bilge, aki Kubiláj kán édesanyja volt, Detre-Ubullal – aki ott a magyar nő hűséges testőre lett – lemásoltatta az összes magyar vonatkozású Arvisurákat és a 24 Hun Törzsszövetség rege-mondavilágát. Eleinte összekötő volt Kumánia felé, majd azt a parancsot kapta, hogy - az éneklő Vazulhoz hasonlóan - tartsa ébren a 24 Hun Törzsszövetség sok ezer éves regevilágát. Folyton-folyvást járta az országot és csak mesélt a magyari nép elődeinek dicsőséges regéiről-mondáiról. Nagy közkedveltségnek örvendett Róbert Károly birodalmán belül.
Detre-Ubul Szibián Jánk apósa volt, mivel a nagy regélő Emőke leányát feleségül vette. Ráadásul ezen az esküvőn Róbert Károly is jelen volt. A Szibiánokból később lett Hunyadiak úgy kapcsolódnak Detre-Ubul szent rege-őriző küldetéséhez, hogy a haldokló Detre megáldotta két vejét, Bebek Árpádot és Szibián Jánkot, valamint felkérte őket, hogy a rovásban lefektetett regéit terjesszék.
KOZSDI *NYOMÁN.
