Az Újszövetség fele koholmány, Pál csak néhány levelet írt, Péter apostol pedig gyakorlatilag semmit – állítja egy új, máris a viták kereszttüzébe került könyv.
Az Észak-Karolinai Egyetem professzora, Bart Ehrman könyve a szerző szerint a „korai keresztény hagyomány egyik legfelkavaróbb iróniáját tárja fel”: az igazság szolgálatába állított csalást. „A Biblia nem csak véletlen hibákat tartalmaz. Olyanokat is, amelyeket ma mindenki hazugságnak nevezne” – írja Ehrman Forged: Writing in the Name of God -- Why the Bible’s Authors Are Not Who We Think They Are című könyvében.
A „Biblia-tudós” szerint a 27 újszövetségi könyvből tizenegy „hamisítvány”, s a tizenhárom Pál apostolnak tulajdonított levélből csak hetet írt ő maga. „Lényegében az összes kutató egyetért abban, hogy csak hét levél köthető Pál apostolhoz: a Rómabelieknek, a Korinthusiaknak írt I. és II., a Galátziaiaknak, a Filippibelieknez, a Thessalonikaiaknak írt I. és a Filemonhoz írt levél” – mondta el.
A nyelvezetben és a szavak megválasztásában tapasztalható ellentmondás mind-mind azt támasztja alá, hogy a levelek nem mind Pál apostol tollából születtek. Ehrman egyik elemzése arra világít rá, hogy a hosszú görög mondatokat tartalmazó Efézusiaknak írt levél nem áll összhangban a Pál apostolra jellemző görög írással, ő ugyanis inkább rövid mondatokban fogalmazott.
A kutató – aki Máté, Márk és János evangéliumainak hitelességét is kérdőre vonja – szerint kétséges, hogy Péter egyáltalán írt-e bármit is a Szentírásban neki tulajdonított részekből. Péter eredetileg halászlegény volt, falusi környezetben nőtt fel Palesztinában, ezért minden bizonnyal írástudatlan volt, hasonlóan Jánoshoz – így Ehrman.
De miért mondta magáról valaki, hogy apostol lenne, miközben nem az? A kutató szerint erre könnyű válaszolni. Mivel a keresztényeket minden oldalról – zsidók, pogányok részéről, sőt, saját táborukból is – támadás ért, egyesek felhatalmazták magukat, hogy olyan írásokat tegyenek közzé, amelyeket mások elfogadnak, így az apostolok neveit kezdték el használni. „Ha Jehoshaphatnak hívtak, és senki nem tudta, hogy ki vagy, nem tudtál könnyedén aláírni egy könyvet. Senki nem vette komolyan a Jehoshaphat evangéliumát. Ha azt akartad, hogy olvassák a művedet, akkor Péternek kellett nevezni magadat, vagy Tamásnak, Jánosnak, mindegy. A lényeg, hogy hazudtak” – magyarázza Ehrman.
A könyv megjelenése éles vitát szított az akadémiai berkekben. „A könyv inkább provokatív, mint éleslátó” – írja a Catholic Herald. Elismerve, hogy „egyes újszövetségi szövegeket nem azok írtak, akikhez hagyományosan kötni szoktunk ”, Ehrman „alig tesz említést a szájhagyomány tradíciójáról” – folytatódik az érvelés.
Discovery News
A „Biblia-tudós” szerint a 27 újszövetségi könyvből tizenegy „hamisítvány”, s a tizenhárom Pál apostolnak tulajdonított levélből csak hetet írt ő maga. „Lényegében az összes kutató egyetért abban, hogy csak hét levél köthető Pál apostolhoz: a Rómabelieknek, a Korinthusiaknak írt I. és II., a Galátziaiaknak, a Filippibelieknez, a Thessalonikaiaknak írt I. és a Filemonhoz írt levél” – mondta el.
A nyelvezetben és a szavak megválasztásában tapasztalható ellentmondás mind-mind azt támasztja alá, hogy a levelek nem mind Pál apostol tollából születtek. Ehrman egyik elemzése arra világít rá, hogy a hosszú görög mondatokat tartalmazó Efézusiaknak írt levél nem áll összhangban a Pál apostolra jellemző görög írással, ő ugyanis inkább rövid mondatokban fogalmazott.
A kutató – aki Máté, Márk és János evangéliumainak hitelességét is kérdőre vonja – szerint kétséges, hogy Péter egyáltalán írt-e bármit is a Szentírásban neki tulajdonított részekből. Péter eredetileg halászlegény volt, falusi környezetben nőtt fel Palesztinában, ezért minden bizonnyal írástudatlan volt, hasonlóan Jánoshoz – így Ehrman.
De miért mondta magáról valaki, hogy apostol lenne, miközben nem az? A kutató szerint erre könnyű válaszolni. Mivel a keresztényeket minden oldalról – zsidók, pogányok részéről, sőt, saját táborukból is – támadás ért, egyesek felhatalmazták magukat, hogy olyan írásokat tegyenek közzé, amelyeket mások elfogadnak, így az apostolok neveit kezdték el használni. „Ha Jehoshaphatnak hívtak, és senki nem tudta, hogy ki vagy, nem tudtál könnyedén aláírni egy könyvet. Senki nem vette komolyan a Jehoshaphat evangéliumát. Ha azt akartad, hogy olvassák a művedet, akkor Péternek kellett nevezni magadat, vagy Tamásnak, Jánosnak, mindegy. A lényeg, hogy hazudtak” – magyarázza Ehrman.
A könyv megjelenése éles vitát szított az akadémiai berkekben. „A könyv inkább provokatív, mint éleslátó” – írja a Catholic Herald. Elismerve, hogy „egyes újszövetségi szövegeket nem azok írtak, akikhez hagyományosan kötni szoktunk ”, Ehrman „alig tesz említést a szájhagyomány tradíciójáról” – folytatódik az érvelés.
Discovery News
