Az egész ország megismerte azt a négy magyar hazafit, akiket egy legalább 80-100 fős cigány horda lincselt meg Gyöngyöspatán. Jellemző módon a rendőrség vezetői nyilvánosságra hozták a térfigyelő kamera felvételét, amelyen az látszik, hogy egy magyar fiatalember ittas állapotban az utcán vizel, de az nem látható, ahogy száz cigány meglincseli. Alább folytatódik a Magyar Jelen cikke.
A híradások szerint a fiatalemberek a Véderő és a Betyársereg tagjai voltak, de egyes sajtótermékek azt állították, hogy egyikük a Szebb Jövőért Polgárőrséghez tartozik. A szóbeszéd szerint járőrözni indultak a nem is környékbeli magyarok, akik ezek szerint kamikáze akciót hajtottak végre, másnak ugyanis nehéz lenne nevezni azt a helyzetet, amikor négy fegyvertelen, civil ruhás magyar behatol a cigánysorra, ahol száz felfegyverzett, vérre kiéheztetett, feltüzelt cigány várja őket. A pökhendi Lázár János természetesen rögtön lecsapta a labdát, s a parlamentben gúnyosan arról beszélt, hogy a Jobbikhoz köthető félkatonai szervezetek keménykednek, aztán meg a rendőröknek kell kimenteniük őket. Tény, ha a rendőrök nem egészen két perc alatt nem érnek a helyszínre, akkor vélhetően több halálos áldozattal is járt volna a lincselés. Ahogy abban az esetben is, ha a három magyar nem megy a részeg negyedik társuk után a húsdarálóba, s testükkel nem védelmezik a bajtársukat, több cigány támadót is semlegesítve. Erről eddig nem lehetett hallani. Hallhattuk viszont azt is, hogy a támadóknál a husángok és vasrudak mellett szúró- és vágóeszközök is voltak, többek között szamurájkardok is. A szóbeszéd szerint az áldozatok közül az egyikük életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Mi – egyedüliként az országban – valóban utánajártunk az igazságnak. A Gyöngyöspata melletti Petőfibányán találtunk rá a négy megtámadott közül háromra, akik mindannyian a Betyársereg próbaidős tagjainak vallották magukat, s elmondták, hogy az akkor éjjel velük lévő negyedik fiatalember a Véderő tagja volt. Ketten közülük a Gyöngyöspata melletti Petőfibányán és Lőrincin élnek, egyikük ócsai, ő egyébként állítása szerint a Szebb Jövőért Polgárőrség tagja is. A rendőrségi térfigyelő kamerának köszönhetően híressé vált, az ominózus éjszakán valóban ittas fiatalember, Alex petőfibányai, az ő házuknál találkoztunk. Az udvaron tucatnyi betyár fogadott minket, közöttük volt a vezetőjük, Tyirityán Zsolt is. Kiderült, a megerősített védelem oka, hogy a gyöngyöspatai cigányok pontosan tudják, hogy az Alex nevű fiatalember a szomszéd faluban lakik, s őt meg is fenyegették.
A három betyár, jobbszélen Alex, balszélen a védekezésben az ujját elveszítő ócsai betyár
Tyirityán Zsolt és a szintén a helyszínen tartózkodó Tóth Sándor (akit Kígyó néven ismernek a perzekútorok és a nemzeti oldal is), aki a Mátra-környéki betyárok vezetője, ígérik, hogy megvédik a betyárjaikat. Sőt, Kígyó a gyöngyöspatai ügy kapcsán hozzáteszi, hogy nem felejtik a jelmondatukat sem („Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz”), értsen ez alatt bárki bármit. Egyébként a kárörvendő média azt elfelejti hangsúlyozni, hogy Kígyó és néhány betyár, közöttük a kunsági klán vezetője, korábban mindössze egy karikás ostorral teremtett rendet a gyöngyöspatai cigánysoron. Éppen azzal az akciójukkal érték el nemcsak azt, hogy az ország felfigyelt a betyárokra, de azt is, hogy a cigányok rettegni kezdtek Rózsa Sándor kései utódaitól. S miközben a Lázár János-félék a magyar önvédelmi csoportosulásokon gúnyolódnak, felmerül a kérdés: vajon hányan akadnak olyanok, akik száz felfegyverzett, szamurájkardos, éppen támadó cigánnyal szembe mennek, hogy megvédjék a valóban felelőtlenül viselkedő társukat az agyonveréstől? És hányan futottak volna el, egyébként – tegyük hozzá – érthető okokból? Nos, ezeket a kérdéseket senki sem feszegette előttünk, ahogy azt sem, hogy tulajdonképpen mit kerestek Gyöngyöspatán azon az estén a betyárok.
A Mátra-vidéki Kígyó és a kunsági klánvezető ígérik, hogy méltók lesznek a jelmondatukhoz, és nem felejtenek
Mi megkérdeztük a három érintettet, akik ugyan magukon viselték még a támadás során szerzett sérüléseiket, de legnagyobb örömünkre az a hír, hogy egyikük életveszélyesen megsebesült, kacsának bizonyult. A három fiatalember elmondta, hogy tulajdonképpen véletlenszerűen kerültek Gyöngyöspatára azon az éjszakán. Egyikük, az ócsai fiatalember éppen azért érkezett a Mátra-közeli településre, mert a gyöngyösi rendőrkapitányság beidézte egy kihallgatásra, eljárást indítottak ugyanis a betyárok ellen, amiért korábban öten rendet tettek a karikás ostorral az előlük a házakba menekülő cigányok között. Innen mentek egy gyöngyöspatai házaspárhoz – akikkel a rendteremtésekkor barátkoztak össze - születésnapot ünnepelni, Alex ezért volt ittas állapotban.
Tyirityán Zsolt az egyik betyárral, aki a testével védte a meggondolatlan társát
A körülbelül száz helyi cigány már órák óta járta a falut feltüzelt állapotban, a nagy számban a településen tartózkodó rendőrök szeme láttára. Az egyenruhásokat az sem zavarta, hogy szúró- és vágóeszközök is voltak náluk, többek között szamurájkardok. A bosszúszomjas cigányok először azt a házat akarták megtámadni, ahol születésnapoztak, mert tudták, hogy a tulajdonos nemzeti érzelmű, s a polgárőröknek is ő adott korábban szállást. A házigazda hívta ki a rendőröket, akik azonban nem intézkedtek a fenyegetőző cigányok ellen, sőt, az emiatt reklamáló házigazdát állították elő megbilincselve, miközben a tiltakozó, állapotos feleségét gázzal fújták le. Az ezt követően hazainduló betyárok még a cigánysor mellett lakó idős néninél álltak meg, hogy ellenőrizzék, minden rendben van-e. Innen indultak volna haza, amikor belebotlottak a százfős cigány hordába. A történet végét már mindenki ismeri. Két betyár hősiesen védte túlzottan vakmerő társát, a védekezés közben vágták le a cigányok az ütéseket hárító egyik betyár ujját is. Mindenesetre a puszta fiai nem ijedtek meg, s ígérik, hűek lesznek jelmondatukhoz: „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!”
(Magyar Jelen)
